Nem tudom, ki hogy van vele, de anyuék soha nem ültek le velem a szerelemről, mint érzésről beszélni, sem általános iskolás koromban, sem később. Minden tündérmese elvarázsolt viszont, nagyon gyorsan és bármiféle kételkedés nélkül kezdtem el hinni abban, hogy az igaz szerelem létezik, és mindenki megtalálja majd a hozzá illő kirakósdarabkát, legyen az egy békává avanzsált királyfi, vagy egy szörnnyé átkozott szépfiú. Ezért aztán valamiért az is berögződött bennem, hogy ha szerelemről beszélünk, nem lehetnek azzal kapcsolatban kérdéseim, hogy az adott ember miért pont azt választotta, akit. 

Fogalmam sincs, mikor találkoztam először olyannal, hogy két lány vagy épp két fiú egymásba szeretett, de gyanítom, hogy a t.a.t.u. videók és christina aquilera beautifulja az első esetek között volt. Sírom vissza a gyerekkoromat, amikor teljesen ártatlanul rátaláltam ezekre a klippekre, és mindenfajta kérdés nélkül elfogadtam, hogy ez így van rendben. Fel sem merült bennem, hogy ezzel valami nem lenne rendben, hát emberek, emberek, szeretik egymást, akkor hol lehet itt a probléma? Ahogy aztán egyre idősebb lettem, megismertem ezeket a csinos kifejezéseket, mint a meleg, a homoszexuális, a leszbi, és a buzi, hallottam egy csomó érvet arról, miért is bűn az, ha valaki férfiként férfit vagy nőként nőt szeret mindennél jobban, de mindezek ellenére sem bizonytalanodtam el, és továbbra is tartom magam ahhoz, hogy mindenki azt szeret, akit szeret, és ezt nem változtathatja meg senki, így az egyetlen helyes dolog, amit tehetünk, hogy elfogadjuk. 

Mindig próbáltam optimálisan nézni a világot ebből a szempontból, reménykedtem abban, hogy mára már annyira toleráns és civilizált lesz az emberiség, hogy azok a kérdések, amik a meleg párkapcsolatot ellenzőkben felmerülnek, elő sem kerülhetnek témaként. De újra és újra csalódnom kell. Tudjátok én tényleg hittem (hiszek) abban, hogy ha máshol nem, a mi generációnkban ez a kérdés már nem jelenthet problémát, erre ha körbejárnék mondjuk az én meglehetősen értelmes és normális osztályomban, biztos, hogy már ott is csalódnom kellene, és akkor más környezetekről még nem is tettem említést. Megpróbáltam összeszedni azokat az ellenérveket, amik engem a legjobban kiborítottak, és amennyire lehet, kultúráltan elmagyarázni, miért nem értek velük egyet, és még egyszer leszögezni, hogy minden egyes pár megérdemli azt, hogy szerethesse a másikat, ha szeretne, összeházasodjon, és ami még fontosabb, kézenfogva sétálhassanak az utcán, ha úgy van kedvük. 

A hit, meg Isten, meg Jézus, meg hasonlók
Először is, háttértörténetként fontos megemlítenem, hogy én nem vagyok hívő, több okból is (például mert kiborít a Biblia) Igazából fogalmam sincs, hogy szól a pontos idézet, de a lényeg, ahogy kivettem az, hogy Istennek annyira nincs ínyére, ha két férfi vagy két nő együtt van. És? Akkor mi a halál van? Isten azt is mondja, hogy ne bántsd felebarátaidat, ennek ellenére a keresztes hadjáratok rohadt népszerűek voltak anno dacuma. Rengeteg olyan pont van a Bibiliában és az egész vallásban, amit egyszerűen ma már nem tartunk be, így egy kicsit kicsinyesnek érzem ezt az indokot. A másik pedig az, hogy szerintem a meleg párok már azt is előrelépésnek tekintenék, ha anyakönyveztető előtt házasodnának, senki nem kérte, hogy egyből Isten színe előtt esküdhessenek. A polgári esküvőhöz pedig tudtommal az egyháznak semmi köze nincs. Az összes ellenérv közül egyébként ezt gyűlölöm a legjobban. Előhozza mindenki a vallás kártyát, olyanok, akik a hétköznapokon simán káromkodnak, szexelnek az esküvő előtt, és így tovább. Undorító képmutatás, igenis az. 

"De ez nem természetes"
Persze, értem a logikát, hogy így nem lehet gyereket nemzeni, hogy eredendően a nő férfi kapcsolat biztosítja az emberi lét fennmaradását, De! Itt is vannak ám buktatók. Nem hiszem el, hogy bármivel egészségesebb, vagy természetesebb lenne, hogy mostanában a nők 40, sőt 50 éves korukig kitolják az első gyerek vállalását, ami, akárhogy is nézzük, biológiailag is sokkal több kockázattal jár. Ez miért kevésbé felelőtlen magatartás, mint meleg párként örökbe fogadni egy olyan gyereket, akinek egyébként egy árvaházban kellene felnőnie?

Ha már gyerekvállalás...
Először is... Az a teória, miszerint az a gyerek, aki egy meleg párnál fog felnőni, biztos meleg lesz... nevetséges. Tehát akkor a melegek eddig is úgy termelődtek, hogy meleg szülőknél nőttek fel? Nem! Rendes, tisztességes szülei voltak, és nem az ő "hibájuk" (NEM HIBA. Tudom, de sokan így fogják fel sajnos), hogy a gyermekük a saját neméhez vonzódik. Más részről megközelítve... Mennyi az esélye annak, hogy hetero pároknál csak úgy becsúszik a baba, tini terhesség, örökbeadás, abortusz, stb. ? És mekkora az esély erre egy homoszexuális párnál? Minden homoszexuális párnak sokkal, de sokkal többet kell küzdenie azért, hogy gyermeke lehessen, és így biztosak lehetünk abban, hogy ez a gyermek szeretetben és támogatásban fog felnőni. 

"A lányoknál még okés, de a fiúknál undorító"
Ezen szoktam a legtöbbet nevetni, komolyan. A világ legnagyobb képmutatói azok a fiúk és férfiak, akik odavannak a leszbipornóért, közben pedig fújolnak a meleg pasikra. Mármint... Most komolyan? Ebben abszolút nem hiszek. Miért is lenne ez más a férfiaknál mint a nőknél? Még egyszer elismétlem, emberekről és emberekről beszélünk, mit nem lehet ezen felfogni?

Hogy magyarázom el a gyereknek?
Ismételten egy idegesítő kérdés, mégis szembetalálkozunk vele újra és újra. Én például, mint említettem, nem is estem át ezen a szülői megmagyarázáson, de nem is volt rá szükségem. Tény, hogy a kisgyerekek még sokkal elfogadóbbak, mint a felnőttek, így szerintem a válasz is nagyon egyszerű: ha egy gyerek már fiatalon találkozik ezzel a "jelenséggel" (olyan hülyének érzem magam, amiért így hívom, mindegy), akkor el fogja fogadni. Igen, lehet, hogy fel fog tenni kérdéseket. De nehogy már a méhecske beporzás mellett kínosnak érezzük azt, hogy öt percre leüljünk, és annyit mondjunk, hogy kicsim, lehet, hogy találkozni fogsz majd olyan párokkal, ahol egy bácsi egy bácsit szeret vagy egy néni egy nénit, de nem kell megijedni, ugyanúgy szeretik egymást, mint anyu és apu, blablablablabla.Szerintem ez azért nem a világ vége. 

" A melegek magamutogatók és állandóan csak a középpontban szeretnének lenni"
Mostanában több bejegyzést is olvastam a prideról, így erre nem is térnék ki nagyon bőven, de annyit mindenképp meg kell említenem, hogy olyan embert még nem láttam tüntetni, akinek teljes szabadsága van és joga mindenhez, amit szeretne. Könyörgöm, a legtöbb ítélkező el sem tudja képzelni, milyen az, amikor egyszerűen nem veheted el életed szerelmét, vagy nem foghatod meg az utcán a kezét, mert belefutsz egy-pár jóindulatú fiatalemberbe, aki azt látja legjobbnak, ha "kiveri belőled a melegséget". Hogy Kurtöt idézzem a Gleeből, a változatosság kedvéért: "You can't punch the gay out of me any more than I can punch the ignoramus out of you."

" A sztároknak nem kellene felvállalni, hogy melegek, nem érdekel és nem is akarom tudni róla"
Igeen? Bezzeg azt mindenképp meg kell tudni, hogy nézni tudomisén Beyoncé kölke háromnaposan, meg arról is minden nap kell híradás, hogy az ügyeletes holywoodi szívtipró épp kivel kavar. Én nagyon szimplán és egyszerűen rettentően tisztelek minden hírességet, aki felvállalta a kapcsolatát, és megpróbáltatja ezt elfogadtatni az egész világgal. Mivel akárhogy is nézzük, az átlagemberek igenis mintaként tekintenek erre az egész mocskos sztárvilágra, rohadtul szükségünk van minden ilyen bátor kiállásra. És akkor ugyanez minden sorozatra és filmre, ahol be mertek hozni egy vagy több meleg karaktert, bármilyen korosztályból. 

"Justin Bieber buzi, a One Direction buzi, és így tovább"
Szerintem már maga az hatalmas bűn, hogy az, hogy valaki homoszexuális, egyfajta sértésként használható. Azzal miért nem dobálózik senki, hogy Brad Pitt vagy Demi Lovato heterok... pedig úristen, tényleg azok. Az meg külön vicc szerintem, hogy egyes hírességeket csak azért, mert esetlegesen egy kicsit feminimebb a kinézetük, vagy magasabban énekelnek, vagy szeretik megölgetni a barátaikat ( érdekes módon lányoknál ez tök elfogadott, na mindegy), egyből buzinak kiáltunk ki és ezt egy degradáló jelzőként használjuk. Szimplán hánynom kell tőle. 

"Biztos azért támogatja a melegeket, mert ő is meleg"
Ez az összes között a kedvenc érvem, és esküszöm, több helyen is olvastam már. Akkor ezek szerint nyilván az állatvédők is titokban állatok. Nem, édesem, azért támogatom a melegeket, mert hiszek abban, hogy mindenkinek joga van a boldogsághoz és a szerelemhez, a szexuális hovatartozásától teljesen függetlenül. 

EGY SZÓ: TOLERANCIA
Nem mondom, hogy szeretni kell a homoszexuális párokat. Én speciel csak azért szimpatizálok velük annyira, met tudom és látom, mennyivel többet kell azért tenniük, hogy egyáltalán boldogok lehessenek. De elfogadni igenis el kell őket. Hogy miért? mert pontosan ugyanolyan emberek, mint te meg én. Nem azt várják el ők, hogy mi különlegesen kezeljük őket, vagy külön odafigyeljünk az igényeikre, nem, nekik csak annyi kell, hogy ugyanazokat a jogokat megkaphassák az élethez, a boldogsághoz, a házassághoz, a gyerekvállaláshoz, mint mindenki más. Nem értem, mi ezen olyan nagy kérés....