Nem értem, hogy nem ijesztett el a cím annyira, hogy bele se kezdj az olvasásba. Tudom, hogy nagyon nem érdekel. Tudom, hogy valószínűleg vagy értelmetlen hülyeségnek tartod vagy nem is hallottál még róla. Azért fogok itt most nagyjából mindent összefoglalni, hogy ráhangolódjak a szezonra. Meg azért is, mert hála Charlottenak végre megvan a 30 napos tumblr kihívás. És egy icipicit azért is, hogy egy kicsit kedvet hozzak valakinek. Sosem lehet tudni. Kezdjetek rettegni, ez nem lesz rövid. 
1.  Az abszolút kedvenc síugróm: Gregor Schlierenzauer
hmmm...gondolom ezzel nem okoztam évezredes meglepetéseket. Higgyétek el, hosszasan tudnám sorolni, miért szeretten őt meg annyira, mi az, ami miatt még ma is körülbelül ájultan esnék össze (pedig még soha nem ájultam el), ha meglátnám. Szóval ezt a részét inkább kihagynám a dolognak, kisebb részletekben úgyis olvashattatok már erről, bővebben meg a tumblr-közösség jobban befogadja (remélhetőleg).
2. Hogyan és mikor kezdett el érdekelni a síugrás?
Nem is  emlékszem már pontosan, hiszen lassan már három éve volt. Az egész...micsoda meglepetés, Norvégiával függ össze. Apu kezdett el viccből az eurosportra kapcsolgatni télen, és mutogatta nekem a síugrást. Én meg eleinte jól kiröhögtem, hogy hogy a francba lehet ilyen hülyeséget nézni, és ez micsoda baromság. tehát nem nevezhetném szerelemnek első látásra. Aztán valahogy mégis ottragadtam, főleg egy vicces nevű, csúnya,de fiatal és mosolygós osztrák fiú meg egy hosszú hajú, és fura arcú, de norvég fiú miatt, aki egyszer megnyert egy kvalit, és így meg tudtam jegyezni a nevét. de erről majd később....
3. Az első síugró, akiért szorítottál: Tom Hilde
Igazából saját magam is meglepődtem, de be kell látnom, hogy tényleg nem Schlieri volt az első kedvencem. Mivel akkoriban éppen elhatalmasodóban volt a norvégok iránti szeretetem, csak úgy vadásztam a norvégokra. Az első versenyek egyikén pont a kvalifikációt néztük, amit Hilde nyert meg. Könnyen megjegyezhető neve volt, norvég is volt, így még a haja sem tántorított vissza attól, hogy megszeressem. 
4. Kedvenc csapat: Austria Ski Team
Annyira nem meglepő, de egy kicsit azért titkon még én is a norvégokat vártam ide. Sokáig gondolkodtam, hogy őket, vagy esetleg a fiatal szlovéneket írjam ide, de ha mélyen magamba nézek, azért erősen az osztrákok felé billen a mérleg. Nem csak Schlieri miatt, ehhez hozzátartoznak Morgenstern elálló fülei és facebook-kommentjei, Kofler rendőregyenruhája és manneres sisakja, és ha Koch lófejét nem is számítom ide, Loitzl sértődékenysége, és a fiatalok vidámsága is megfogott. És aki kulcsszereplő a történetben, az Alexander Pointner, az edző, aki egyszerűen hihetetlen fazon, és aki nélkül ez a csapat nem lenne olyan, amilyen. 
5. Kedvenc sírepülő sánc: Vikersund, Norvégia
Bár ez a legújabb sírepülősánc, egyszerűen annyi jó emléket hozott az utolsó szezonban, hogy teljesen a szívemhez nőtt. Beszélhetünk akár Evensen világrekordjáról, arról, hogy hosszú idő után (számomra hosszú idő)  itt szerepelt Schlieri a legjobban, de a legmeghatározóbb mégis a norvég síugrók tánca... hát az eszméletlenül hihetetlen. 
6. Egy pillanat, ami nevetésre késztet
Úgy döntöttem, azért nem megyek el addig, hogy teljesen idegbajt kapjatok, és nem hozakodok elő a kedvenc rettentően hosszú és német Schlieri videóimmal. Úgyhogy egy tizennégy másodperces szösszenetet választottam a vancouver-i olimpiáról. Ez titpikusan egy olyan pillanat volt, amiért megéri síugrást nézni. a videó magáért beszél. 

7. Ha bárhová elmehetnél egy versenyre, hova mennél és miért?
Nehéz kérdés, két kedvencem között vacilálok...De, azért mindenképp a Holmenkollen lenne az, Osloban. És nem csak azért, mert a síugrás központja, és nem is csak azért, mert Norvégia fővárosában van. Érzemileg rengeteg minden köt ahhoz a sánchoz, és nagyon szeretnék oda eljutni. Vagy ott lakni valahol a közelében. 
8. A jelenlegi kedvenc síugród: Gregor Schlierenzauer
Hát igen, vannak dolgok, amik sosem változnak. Szerintem velem most már történhet bármi, el vagyok kötelezve mr. schlierenzauer mellett. Eddig még nem érkezett olyan ugró, aki, ha egy pillanatra is, de le tudta volna körözni. A stabil első helyet kb. minden listámon kibérelte. 
9. A leglenyűgözőbb győzelem: 
Megint csak annyira nehéz választani..de ha már emlegettem Vikersundot, legyen talán az a nap, amikor Johan Remen Evensen világcsúcsot ugrott, és Schlierenzauerrel együtt arattak győzelmet. Annyira szívszorítóan boldog pillanat volt, amikor együtt láttam őket mosolyogni, és a dobogó legtetején állni. Mindkettejük számára nagyon fontos volt az a győzelem, és érdekes módon én élőben nem is láttam a közvetítést, hiszen épp németszínjátszós-programon voltam. A telefonomra csak hárman küldtek susmust egyszerre....életemben csak a szülinapomkor kaptam eddig több smst. 
10. Ha feltalálhatnál egy új szabályt, mi lenne az? 
az első, ami beugrott, az volt, hogy a nyári versenyeken félmeztelenül kelljen ugrani....de komolyra fordítva a szót, ezen azelőtt még sosem gondolkodtam. Egy kicsit talán az zavar, hogy egy-egy országból nem indulhat annyi ember, amennyit szeretnék. tehát mondjuk az osztrák és norvég hetedik-nyolcadik ember nem világkupázik, csak a hazai versenyeken, viszont mondjuk ilyen random országok első versenyzőinél sokkal jobb eredményt tudnának elérni. ezt egy kicsit megmuherálnám. talán. 
11. kedvenc síugró sánc: Bergisel - Innsbruck
sokmindent lelőttem már, és Innsbruckról még egyáltalán nem írtam, úgyhogy kénytelen leszek. Bár ez a sánc is több, mint hatszáz kilométerre van tőlem, valamiért közelebbnek érzem. Talán Ausztria miatt, talán, mert ezt a sáncot láttam a legtöbbet fényképeken és videókon. Meg mert rengeteg ugrós élmény kötődik hozzá, arról nem is beszélve, hogy ha úgy vesszük, Schlierenzauer otthonáról van szó. Innsbruck meg egyébként is gyönyörű város, Tirolt imádom. Jajj. 
12. A kedvenc idézeted:
Egy német és egy angol idézettel is jövök, mert mindkettő közel áll a kicsi szívemhez, és mert nem tudnék dönteni. 
"I guess many of you have the idea that the skin taste like crap and will make your throat itch. Well, it dont taste anything, you almost can feel the difference, but you can eat them without a spoon, plate and napkin to take care of the mess."
Tom Hilde a kiwikről
"Wie immer ist es in Norwegen sehr cool. Es ist einfach meine Welt, wo ich mich irrsinnig wohl fühle."
Gregor Schlierenzauer Norvégiáról
13. Ha bármelyik síugrótól kérdezhetnél egy kérdést, mi lenne az?
Ezekben a kérdéses dolgokban sosem voltam jó, mert egy kérdéssel szerintem annyira semmit nem lehet kezdeni. De mondjuk megkérdezném tőle, hogy milyen zenét szeret. Na jó, ez hülyeség, de nem biztos, hogy jobbat ki tudnék találni. 
14. Kedvenc edző: Alexander Pointner
Hát, nem kerülhetek meg mindenféle ismétlést, muszáj Pointner bácsit mondanom. Szerintem hatalmas dolgokat vitt végbe ezzel az osztrák csapattal, nagyon jó munkát végez, és a nyilatkozatait és a viselkedését a versenyeken is imádom. Az meg csak egy plusz hozzávaló, hogy azt még meg is tudom érteni általában, amiket ő mond. 
15. Legkevésbé kedvelt síugró: Adam Malysz
Bár már egyetlen olyan ugrót sem tudtok mutatni nekem, akit képes lennék utálni, vagy bármiféle negatív érzéseket táplálni iránta, Malysz sosem volt a kedvenc ugróm, valamiért nagyon ellenszenves az arcberendezése, és félek tőle. Komolyan. Elismerem, hogy hatalmas sportember, és tisztelem az eredményeiért, de valahogy sosem érhet fel a többi kedvenc ugrómhoz. 
16. Voltál már síugró versenyen? Ha igen, hol és mikor?
Hála annak, hogy valahol Narnia Narniájának ruhásszekrényében élek, nem , nem sikerült még eljutnom egyetlen versenyre sem. Most már úgy vagyok, hogy bárhova nagyon szívesen elmennék akármikor, akárkivel. VIszont erre szerintem sajnos a közeljövőben elég kicsi az egész. De álmodozni mindig ér, ugye (: Na jó, ha bárki feláldozná magát a hülyeségem oltárán, és vállakozna egy ilyen kalandra velem, az jelentkezzen. Innsbruckba megy közvetlen vonat, de Planica sincs messze annyira. Vagy esetleg Zakopane. 
17. Legizgalmasabb verseny
Igazából mindegyik verseny izgalmas, és mindegyik másképp. Mindenhol más az atmoszféra, a hangulat, a körülmények is sokat módosítanak, de a lényeg, hogy a szívem az ugyanúgy sprintbe vált, bárhol is ugrálnak ezek az emberek. Talán azért mondom Innsbruckot, mert tudom jól, hogy Gregornak ez mindig egy külön kihívás, hiszen hazai közönség előtt ugrani, és esetleg megnyerni egy versenyt, mindig hatalmas élmény. Amikor innsbrucki versenyt nézek, nekem is egy kicsit jobban összeszorul a gyomrom, és idegesebb leszek. 
18. Kedvenc síugrással kapcsolatos kép
Inkább nem mondom meg, hogy hány kép található a síugrás elnevezésű mappában, mert szerintem kisebb rosszullét vagy szívroham követné. Higgyétek el, teljességgel lehetetlen ezek közül a képek közül egyetlen egyet kiválasztani, hogy tessék, akkor nekem ez A kedvenc képem. Amit választottam, érzelmi alapon választottam, és mert rengeteg minden rajta van, ami fontos nekem. Furcsa, tudom, de ettől a képtől a mai napig elérzékenyülök. Ne aggódjatok, később ki fog még derülni, miért. 

19. Legmeghatóbb pillanat
Na, annyira akkor nem is csigázlak titeket. Nem tudom, eredetileg mit terveztem ide írni, de azt tudom, hogy jelen pillanatban egyetlen dolog jár a fejemben. 2011 februárja, Oslo, Holmenkollen. Gregor Schlierenzauer világbajnok lesz nagysáncon. VILÁGBAJNOK. Fel tudjátok ezt fogni? Mert én először nem tudtam? Abban a pillanatban, ahogy feltűnt a képernyőn az, hogy Morgenstern csak második, egyszerre kezdtem el ugrálni, sikoltozni, nevetni, és igen, sírni is. Ez a cím nem csak Schlieri álma volt, én is arra vártam, hogy az övé legyen. Ez olyan nehéz időszak, annyi sérülés és probléma után így talpraállni...példaértékű. Egyszerűen. lehetetlen szavakba önteni ezt. 
20. A legrosszabb verseny
Nem tudom, mennyire lesz érthető, amit leírni próbálok, de a legkevésbé szeretett versenyeim mindig a Japán versenyek voltak. Nem elég, hogy olyan lehetetlen időpontokban vannak, amikor képtelen odafigyelni vagy csak szimplán ébren maradni, a kedvenceim általában el sem utaznak, fura a közvetítés, más a pálya, más a hangulat, a közönség sem az igazi. De természetesen mindig úgy jön ki a lépés, hogy ezeknél a versenyeknél tudok otthon lenni és nézelődni, és a legjobbakról lemaradok. 
21. Kedvenc weboldal: 
Egy kicsit visszanyal a fagyi, mert ezt a kérdést én javasoltam Charlottenak. Vicces, mert nem szoktam síugrós weboldalakt látogatni. A saját fejemből, a tvből, facebookról, tumblrről, és a síugrók honlapjairól (érts a blogokból) általában minden információt megtudok, amire szükségem van. Úgyhogy, szánalmas vagy nem, a hivatalos oldalt, a fis-ski.com-ot választottam, hiszen még itt tartózkodom a legtöbb időt, mivel itt vannak meg leggyorsabban legpontosabban az eredmények, és a versenynaptár is teljesen logikus. 
22. Kedvenc síugró pillanat
Nem tudom, itt pontosan mire gondoljak, úgyhogy lehet, hogy kicsit egyedien közelítem meg a dolgot, de még az is megeshet, hogy tényleg ez a feladat. A síugráson, mint mozdulatsoron belül a kedvenc pillanatom talán az, amikor a síugrók elindulnak a fémrúdról, és lejönnek az asztalon. Talán a hanghatások miatt, amiket lehetetlen nem szeretni, talán amiatt, mert mindenki máshogy tartja a fenekét, de még annak is köze lehet hozzá, hogy milyen vicces fejeket látunk ilyenkor. Olyan vihar előtti csend, amikor még fogalmad sincs, mi fog történni az ugróval. nagyon érdekes. 
23. Kedvenc dobogó összeállítás
Hmm... nem is olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. Az aranyérem nyílván Schlierihez jutna, de hogy a másik két helyen kit látnék szívesen? Tulajdonképpen majdnem mindenkit. De akkor jövök két új névvel, hogy ne mindig csak ugyanazokat ismételjem. Éljenek a fiatalok, a második helyre tenném Andreas Stjernent, a harmadikra pedig Peter Prevcet. Esetleg Kamil Stochot (:
24. Kedvenc interjú
Kivételesen nem fogok ide videót linkelni, több okból is. Először is, interjúkkal viszonylag hadilábon állok, angol vicces interjú nem sok van, az osztrákkal meg a norvéggal meg nyílvánvaló okok miatt viszonylag sok problémám van. Másrészt pedig, nem szeretnélek titeket ezzel fárasztani, mert az a kevés interjú, amit szeretek, eszméletlenül fárasztó. Úgyhogy íme, az első és talán utolsó kérdés, amit szépenelegánsan passzolok. 
25. Kedvenc verseny
Azt hiszem, nem lenne tőlem túl szép, ha mégegyszer ellőném a világbajnokságot, úgyhogy inkább egy szintétn viszonylag friss emléket választok, a 2011es vikersundi hétvégét. Kevés olyan jó síugrós-élményem van, mint amikor Evensent és Schlierenzauert együtt láttam mosolyogni a pódium tetején. Nagyon örültem a norvég srác világrekordjának, és büszke voltam Schlieri, aki "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" (bocsi, túl sok volt a Vörösmarty mostanában), így összeszedte magát, és ilyen szépeket ugrált. 
26. Leglátványosabb bukás
Hmm, az első, ami eszembe jutott, Romoeren hatalmas esése volt (igen, igen, az a lécleesős, amit talán még azok is láttak, akik egyébként nem túl síugrósak, mint olyan). De aztán szinte rögtön eszembe jutott Ville Larinto. Alapjáraton szimpatikus a finn emberek habitusa és életthez való hozzáállása, ráadásul Ville még a mosolyával is külön megnyert. Nagyon szépen indult neki ez az utolsó szezon, az első pár versenyen remekül szerepelt, és ki tudja, mi jöhetett volna még, ha...ha nem bukik egy óriási ugrás után az újévi versenyen, garmischban. Szurkolok neki, hogy kiheverje ezt a traumát, és az idei év legalább annyira jól sikerüljön neki. 
27. Egy ugró, akit szerettél, de most már utálsz
Kicsit csavarok a dolgon, mert ilyen nem nagyon jut eszembe, viszont olyan, akit utáltam, de később megszerettem, annál inkább. Ő pedig nem más, mint Simon Ammann. Első pár alkalommal nem indult túlzottan jól a "kapcsolatunk". Először is, svájci volt, ami Federer után nálam nem épp a legbíztatóbb, másodszor folyton keresztbetett az elképzeléseimnek, harmadrészt pedig nem is tudom...nem volt szimpatikus. Aztán rájöttem, hogy nem hibáztathatom csak azért, mert egy versenyen jobban összejönnek neki a dolgok, mint Schlierinek. Elkezdtem jobban megismerni, rájöttem, hogy remek ember, nagyon tehetséges, és azóta szeretem és tisztelem. 
28. Kedvenc videó EZ ITT
Na, nem ússzátok meg több videó nélkül. SOkáig kellett válogatnom, annyi minden van a fejemben, annyi annyi jó videó, sok-sok összevágott részlet, dalok, amiket azóta is szeretek, táncoló norvégok, cukin mosolygó és pislogó osztrákok, furcsa nevetések, vicces mozdulatok...de inkább egy olyat választottam, ahol mindenkinek jut egy kis szerep. Egy magyar youtube-felhasználó által készített videóról van szó, a willingeni csapatverseny előtti pillanatokat mutatja be a Neon trees-animaljére. Imádnivaló benne minden, tetszenek a cspatok sajátos hülyeségei. (nézzétek meg például, a norvégok milyen kis bolondok. hozzájuk képest viszont a németek mennyire komolyan veszik a dolgokat).a szívem közepe a hóban röpizés, azért külön pirospont jár. 
29. A legjobb csapatösszeállítás egy csapatversenyre
Itt ugye lehet olyat csalni, hogy különböző országokból válogatom össze a top négyemet? Mert hogy én így fogok tenni, az biztos. Morgensternnel kezdenék, ő megadná az alaphangot, azt hiszem. Utána mindenképp szeretném még a csapatomban tudni Hildét, ő lenne a második, harmadikként mondjuk jöhetne Ammann, és a végén megspékelném az egészet még Schlierenzauerrel. Húú, de az eredményre mentem, ugye szörnyű vagyok? Pedig tényleg mindannyiukat annyira szeretem. A második kedvenc csapatom egyébként a Prevc - Gangnes - Morassi - Stjernen négyes lenne, mindannyian annyira kis fiatalok, szívesen látnám őket együtt. 
30. Kit vársz az első három helyre a következő versenyen?
Érdekes, hiszen ez lesz az idény első versenye. Mindenki mást vár ilyenkor, valaki szerint egyáltalán nem releváns, viszont vannak olyanok is, akik szerint az egész évre kihat az első pár verseny. Én személy szerint reménykedem most egy erősebb Schlieri-behatású idényben, (olyan durván azért nem kell, mint Vettelnél, de..na mindegy), és szerintem az osztrákoknál Morgi is oda fogja tenni magát. Meglepetés eredmény is születhet, valamelyik német (mondjuk Freund), vagy norvég is végezhet elől. Ammannról sosem szabad elfeledkezni, és Stoch is jó lesz idén. Huhhúú. Akkor mondjuk legyen egy Schlieri-Morgi-Stoch. Ennek még örülnék is (: 
Ha ezt mind elolvastad, rettentően köszönöm. Nem hiszem, hogy bárki is vállakozott rá, de szeretnélek megkérni, hogy ha már ennyi időt szántál rám, azt jelezd nekem valamilyen komment szinten, mert sokat számítana. Hát, remélem kedvet hoztam egy kicsit a síugráshoz (: