Sokáig gondolkodtam, hogy miket írkálhatnék ki ide unalmasabb perceimben, és valamilyen olyan sorozatot szerettem volna kitalálni,  ami nem kilométeres bejegyzésekből áll, hogy suliidőben is lelkesen tudjak majd firkálgatni, és így jutott eszembe, hogy a legszívesebben a zenéről szeretek beszélni, úgyhogy ezzel lehetne kezdeni. Nem szerettem volna kategóriákat kitalálni, vagy napokra beosztani az egészet, úgyhogy, csak ilyen szabadon, teljesen random fogok olyan dalokat hozni, amik nekem valamiért nagyon sokat jelentek, és amiket, ha a legjobb barátomnak vagy, vagy a szőke hercegnek készítenék egy válogatáslemezt, mindenképp rápakolnék. Na, ezek lesznek majd mindig ilyen csodás kettőkereszttel jelölve, hogy tudjam, hol taltok számilag, éljen. 
Az első áldozatom a The Script egyik dala lett, a Breakeven a The Script albumról. Az együttesről annyit mindenképp érdemes tudni, hogy ÍREK, ÍREK, ÍREK, tulajdonképpen a kedvenc  írjeim, és hogy az egyik legjobban szeretett együttesemről beszélünk. Azt, hogy megismerkedtem velük még valamikor 2009-ben, a petőfi rádiónak köszönhetem, akik agyba-főbe nyomták a breakevent és én eszméletlenül imádtam, de fogalmam sem volt, mi ez a dal, és kik éneklik, aztán youtube-on rábukkantam, és onnantól kezdve nem volt megoldás. Szóval imádom a dal szövegét, már az első sorokba beleestem, és egyszerűen annyira fantasztikus az egész. Plusz random információ: ez volt kb. az egyik első videó, amit anno kiposztoltam facebookra, ez máár valami. Hogy miért őket választottam elsőként? Nem tudom, annyi lehetőség volt, ha következetes vagyok, valószínűleg Foster the People-vel, One Directionnel vagy Ed Sheerannel kezdek, de pont ez az, ami a zenei ízlésemben ilyen kis gabalyos, hogy pillanatról pillanatra változik, hogy épp mit szeretek.