Kezdem egy kicsit bugyutának érezni, hogy az esetek hetven-nyolcvan százalékában a zenével kapcsolatos semmiségeket posztolok ide, de fogjuk talán arra, hogy ennél komolyabb témákról gondolkodni nem sok időm akad mostanában. Azt meg még idiótábbnak tartom, hogy ismét a One Direction miatt keveredtem a blogolás közelébe, de megnyugtatok mindenkit, most mindenre számíthattok, de a fangörladagra semmiképp sem. (vagyis annak majd lesz egy külön rész, amit ki lehet hagyni, át lehet ugorni, ignorálni kell mindenkinek, aki nem szereti őket)

Szóval megjelent a srácok új dala és videóklipje, a Live While We're Young (a továbbiakban LWWY), és a rajongótábor felrobbant a gyönyörtől, már így az első napon majd 5 milliós nézettséget produkáltak a youtube-on, én meg csak ülök itt, mint egy pici krumpli, az egyik részem egy picit csalódott a másik részem pedig épp őrülten bulizik az idióta táncmozdulataival. De hogy mi nem tetszik a dallal kapcsolatban?

Elég nehéz ezt úgy megfogalmazni, hogy értelmes is legyen, de megpróbálom. Ami a legjobban idegesít az egészben, hogy a fiúk (vagyis inkább a kiadók és a menedzsment, a dalszerzők, a videó rendezője) EGY FIKARCNYI KOCKÁZATOT SEM VÁLLALTAK.  semmit. semmit, de semmit. Fogták a nagyon sikeres recepteiket, egy kicsit megkeverték, és elénkdobták. Persze, ez így garantáltan kulcs a sikerhez...egy darabig. De nem tudom, hogy nekem meddig lesz ez elég. Mindjárt részletezem, ha eddig nem lett volna világos. Először is maga a dal... Amit pozitívumként talán fel tudok hozni (amellett persze, hogy nagyon fülbemászó), az az, hogy többet használják a gitárt (ergó megmaradtak a WMYB-One thing volnalnál...), de egyébként... már maga a zene vagy dallam vagy nem is tudom mi is teljesen átlagos, a szöveg pedig... azok, akiknek már a WMYB is túlzottan banális és átlagos volt, azok nem is tudom, ehhez mit szólnak. Szerintem az egyik legkevésbé minőségi szövegű 1D dalról beszélünk... Azt meg sem említve, hogy leginkább saját magukat ismétlik, az egész engem az Up all night szövegvilágára emlékeztet, csak egy kicsit még leegyszerűsítve. Sok helyen meg nem is nagyon értem, mit akarnak kifejezni, mindegy. Szóval a LEGNAGYOBB CSALÓDÁS A DAL SZÖVEGE. Oké, valamilyen szinten számítottam rá, hogy egy szimpla partidal lesz, csak amikor Styles azt mondja, hogy ők az új albumnál inspirációként tekintettek a Kings of Leonra, a Foster The Peoplere, a Coldplayra meg a The Scriptre, akkor nem ezt várja az ember, vagy legalábbis  reménykedik valami...különlegesebben. Jó, igazából nem voltak nagy ábrándjaim, a srácok rendesen be vannak vonva az iparba, azaz ha mondjuk Harry kitalálná, hogy normális zenét szeretne csinálni (benne bízom ilyen szempontból), valószínűleg akkor sem sok minden változna ugye. Szóval rohadt szennyes egy világ ez a zeneipar, ez a végső következtetésem. A videóról meg annyit, hogy itt is az "ami eddig bevált, azon ugyan minek változtassunk" elvet alkalmazták, fogták a srácokat, ledobták őket valahol, ahol cukinak kellett lenniük, aztán adtak nekik játékokat, hogy hozzák a forever young feelinget, fogtak egy kocsit is, mert az utazás is mindig kell, aztán, bumm, a végén ott a parti is, amihez egyébként Rebecca Black friday-jából mentettek ki maguknak színes fákat vagy én nem tudom, emellett már nem is néz ki olyan szerencsétlennek, hogy pont azon a strandon forgatták a wmyb-t, mint az All the small things-et anno nyolcszázezer éve a Blink-182, a piros lakókocsit meg már meg sem említem, mindegy, ezt fogjuk tényleg a véletlenre. ami a fontos, hogy engem mindig irritál, ha valaki mindig csak egy bevált recept szerint dolgozik, és nem mer változtatni, úgyhogy igen erősen ajánlom, hogy a Take Me Home ne Up All Night 2. legyen, és valami újat is fel tudjak fedezni, mert ha minden így marad, akkor a srácok nagyon-nagyon hamar unalmassá válnak. (amiatt meg még mindig haragszom, hogy az Up All Nighton még lett volna jópár kislemezgyanús dal, na mindegy. )

És akkor, hogy a jó dolgokról is beszéljek, az egész dal roppant fülbemászó, teljesen rá lehet kattani, Louis szólójától meg rögtön meghaltam, szeretem a random dolgokat a klipben, mint a plüss tigris, meg vicces a banán is meg azok a rózsaszín mikrofonok, a srácok imádnivalóak as always, és telejsen jó hangulata van az egésznek, és tényleg egyetlen baj van, hogy SEMMI ÚJ NINCS. na mindegy. azért agyon fogom nézni/hallgatni.