Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy hogyan vészeli át a kritikusnak tartott tinédzseréveket az, aki a zene-könyv-fim szentháromság valamelyik tagját nem választja szabadidős elfoglaltságnak. Ha én az elmúlt két-három évben egyetlen filmet nem néztem volna meg, ha nem lógtam volna 7/24-ben az mp4 lejátszómon vagy nem lehetett volna hétvégenként könnyvvel a kezemben megtalálni, teljesen biztosra veszem, hogy egészen más emberként írnám most ezeket a sorokat. Minden egyes dal, amit meghallgattam, segített abban, hogy megfogalmazzam a problémáimat és könnyebben kifejezzem  az érzéseimet. Néhányuk azért volt nagyon fontos, hogy felhúzzon a padlóról, amikor magam alatt voltam, és akkor is vidámságot és energiát töltsön belém, amikor minden kilátástalannak látszott. Másokra azért volt szükségem, hogy megtanítsanak érezni, vagy épp megmagyarázzák, mik azok az új érzések és gondolatok, amik váratlanul felbukkantak az agyamban. Három-négy perc elég volt ahhoz, hogy meggyőzzenek valamiről, vagy tökéletesen ellentmondjanak nekem, és minden egyes dal, amit eddig meghallgattam, tudom, hogy valamilyen szinten hatással volt rám, még ha ezt most nem is veszem észre. 
Szerintem aki már életében elolvasott pár ténylegesen jó és értékes könyvet (nem, a Szent Johanna Gimi még mindig nem tartozik ide. Téma lezárva) annak nem kell magyaráznom, mennyire megéri olvasni, és mennyire fontos, hogy minél több különböző témájú és nézőpontú könyv kerüljön a kezedbe. Mert persze, az is nagyon szép és jó, ha az alexandra összes Stephen King könyvén átrágod magad, vagy épp a lehető összes vörös pöttyös könyv forgott már a kezedben, nem szeretném én ezt lebecsülni, csak szerintem pont az a legvarázslatosabb a könyvekben, hogy mindegyik egy külön világ, és minél több műfajjal, stílussal, szerzővel ismerkedünk meg, annyival sokszínűbb emberekké válhatunk.( Meg persze akkor sem árt ugye az olvasottság, ha szeretnétek elhódítani Kristen Stewarttól Robert Pattinsont, aki köztudottan odavan az könyvmoly  lányokért. És mielőtt megkérdeznétek, hogy jutottam ilyen random információk birtokába, a válasz, mint általában mindig, a tumblr. ) Tényleg, minden egyes kötet egy másik történetbe vezet el, amibe teljesen és tökéletesen bele tudsz merülni, és miközben megismerkedsz a világ legkülönlegesebb, legérdekesebb személyiségeivel, sokszor a saját problémáidra is megoldást találsz. És rengeteg olyan regényhőst is találhatsz, aki kimondja helyetted azokat a gondolatokat és alapigazságokat, amik ugyan már hónapok óta formálódtak benned, de nem tudtad rendesen megfogalmazni. Ilyenkor pedig jön az a leírhatatlan érzés, amikor végre megtalálod a lelkitársadat, és áldod az írót, amikor nálad ezerszer jobban megfogalmazza az épp csak megszületni készülő gondolataidat. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a könyvek mennyire megreformálják az ízlésedet is minden más téren. Mert nemcsak más regényekre találsz rengeteg utalást egy-egy könyvben, hanem ugyanígy sokszor pattansz le egy-egy fejezet után a gép elé, hogy megkeress egy előadót vagy dalt, vagy épp már töltöd is le a főszereplő kedvenc filmjét, és a könyveid segítségével így bukkansz újabb és újabb csodákra a mindennapjaidban. 
És a filmek? Nálam ugyanennyire komplex hatást érnek el. Mindegyik elgondolkodtat, új környezetbe visz, és rengeteg mindenre megtanít. Megmutatja mindazt a szörnyűséget, ami a világban van, de a következő másfél órában már pont arra jöhetek rá, hogy mennyire csodálatos az életünk. Néhány monológ egy életre megváltoztatja a gondolkodásmódomat és az emlékezetembe vésem, pár szerelmi szál pedig egy örök példaképpé válik számomra. A filmekben talán tényleg az a legkülönlegesebb, hogy a rendező bepillantást enged a saját - sokszor őrült és fantasztikus - képzeletébe, és rámutat arra, hányféleképpen értelmezhetjük ugyanazt a történetet. Mert ami az egyik rendezőnek egy hétköznapi romantikus sztori, az másnak már mélyen elgondolkodtató dráma. És természetesen itt is teljesen lényegtelen, milyen stílusról beszélünk. Néha egy romantikus komédia is hordozhat nagyon fontos üzeneteket és lehet elképesztően gyönyörű, ahogy a dráma sem garancia arra, hogy feltétlenül az életedet is megváltoztató igazságot vágjon az arcodba. Viszont minél több filmet nézel meg, annál gyorsabban fedezed fel bennük az igazi értékeket, és még ha néha lelkiismeretfordulást is okoz, hogy nem új filmeket töltesz éppen, érdemes néha újranézni a nagy kedvenceket. Mert rengeteg történet másodszorra vagy ötödszörre sokkal többet mondhat. 
Lényeg a lényeg, ha a szüleid néha időpocsékolásnak is hívják, vagy épp a barátaid szerint nem éri meg ennyi időt eltölteni a filmek, a könyvek és a zene világában, szerintem igenis fontos, hogy találj időt ezekre, mert mindennek, ami hatással volt rád, csak több leszel egy kicsivel.