Változtatok egy kicsit az eddig megszokottakon, és már most, az összes dal megjelenése előtt összeállítok egy eurovíziós dallistát, egyrészt azért, mert nagyon nehéz lesz kedvenceket választanom idén a gyenge mezőny miatt, másrészt pedig mert érdekel, májusig mennyit fog változni a véleményem az egyes dalokról és előadókról. A top 10-es összeválogatott listámon kívül három kategóriát állítottam fel, a "szörnyenborzalmas"-t, a "nemérdekelhidegenhagy"-ot és a "nemrosszmégmeglátjukmilesz" kupacot. Ezekbe próbálom begyömöszölni most az eddig megjelent dalokat és országokat, rövid kommentjeimmel kísérve.

 

ROMÁNIA - Cezar: It's my life

Tipikusan az az Is this for real? dal, nem hiszem el, hogy ez komolyan lett gondolva, utálom az ilyen operás, áriázós pasikat, főleg ha ilyen elektros-dubsteppes háttérrel koronázzák meg őket, számomra annyira káoszos és szörnyű az egész, hogy már azon gondolkodom, hogy fogom én ezt kibírni majd az elődöntő alatt. Nem, nem, nem, nem, nem. 

 

SVÉDORSZÁG - Robin Sternberg: You

A svédek úgy látszik imádnak meglepetéseket okozni, mert őszintén szólva sok mindenkit vártam volna, hogy megnyeri a válogatót, de Robint nem. Ennek ellenére nem érzek olyan hatalmas csalódottságot magamban, szerintem van egy hangulata a dalnak, és azt az egyetlen hosszú nyafogást leszámítva abszolút hallgatható és kedvelhető. Persze valószínűleg ezzel a svédek elvágták minden győzelmi esélyüket, de nem életük legrosszabb döntését hozták Robin malmöi szereplésével. 

 

IZRAEL - Moran Mazor: rak Bishvilo

Izrael eddig még sosem talált bele az én ízlésvilágomba, idén sem vártam mást tőlük, jött a ballada rendesen, nekem nagyon nem hiányzott. Biztosan nagyon szép mondanivalója lehet, és a nőnek is gyönyörű hangja van, de egyszerűen nem tudok ennél többet elmondani, nem utálom, nem szeretem, egyszerűen eltűntek az érzelmeim a dallal kapcsolatban.  

 

NAGY-BRITANNIA - Bonnie Tyler: Believe in me

Úgy látszik, drága brit barátaink nagyon rákaptak az "ááá küldjünk ki valami nagy öreget, jó lesz ő oda" hozzáálláshoz, idén ugyanis a Total Eclipse of the heart énekesnője indulhat a union jack színeiben. Hogy ezzel mit akar Európának Nagy-Britannia üzenni, az persze jó kérdés, mindenesetre az biztos, hogy Bonnie az elvetemültebb glee és 1D rajongókon kívül az idősebb korosztálytól is jópár szavazatot be fog zsebelni, és hogy őszinte legyek, még nekem is tetszik a dal, az egyik legjobb a lassabb balladák között idén. 

 

FEHÉROROSZORSZÁG - Alyona Lanskaya: Solayoh

A fehéroroszok már túlvannak egy dalváltoztatáson, aminek én csak örülni tudok, mert a csajszink előző dalától idegbajt kaptam. Ez már valamivel jobb, amúgy is hiányoltam már az ilyen pörgősebb, táncolhatóbb számokat a déli és keleti országoktól, hát most megkaptam. Meglátjuk, lehet jobban is megkedvelem majd. 

 

SZERBIA - Moje 3: Ljubav je svuda

Először csak így néztem ezt a három vonagló libát az ördög+ 2 angyal vagy nem is tudom milyen koncepcióban, és nem is igazán értettem, mit szeretnének ezzel a szerbek. Pedig közben esküszöm a refrén teljesen fülbemászó, azt a közös részt az első meghallgatás óta halandzsázom, de nem is igazán tudom hova tenni ezt az egész produkciót. egyszerre irritálnak és tetszik a dal refrénje, jajj, most mi legyen. 

 

ÖRMÉNYORSZÁG - Gor Sujyan: Lonely Planet

Bár lenne szegény pasinak egyrészt kiállása másrészt angol nyelvtudása, mert csak ez a kettő hibádzik ahhoz, hogy megszeressem a dalt, aminek viszonylag komoly és fontos mondanivalója van, ami mostanában azért be kell látnunk, nagy ritkaságszámba megy a dalversenyen. És a gitárszóló is kifejezetten tetszene, meg úgy igen, minden, ha, ha, ha. de az angol akcentus nagyon bántja a fülem. 

 

BULGÁRIA - Elitsa Todorova & Stoyan Yankoulov: Kismet

Ez is nagyon erős wtf kategória volt első hallásra. És másodszorra is. Meg sokadszorra. Túl idegesítő ahhoz, hogy szó nélkül el tudjak menni mellette, annyira kaotikus és furcsa az egész, egyedinek mondjuk ezer százalék, hogy egyedi, és a szöveges részek még a fülembe is másznak, de azok az ufóhangok meg kis kurjangatások hát azoktól a hideg ráz. 

 

ÉSZTORSZÁG - Birgit Őigenmeel: Et uus saaks alguse

Majd készítek be magam mellé egy kispárnát és akkor minden rendben lesz. Tényleg, nagyon szép a csajszi hangja, de szépen lassan bealszok majd az unalomtól, fel nem tudom fogni, miért kellett idén annyi balladát küldenie az országoknak, hát nem gondolnak arra, hogy ez az egész késő este lesz? Szép hang, unalom, nem jó párosítás. 

 

MAGYARORSZÁG - Byealex: Kedvesem

Már kifejtettem, mi a véleményem Alex daláról, remélem, hogy azóta mindenki már mellszélességgel támogatja itthon a kis bébibogyót én nagyon szurkolok neki, hogy úgy adhassa elő a dalát, ahogy ő szeretné. 

 

SPANYOLORSZÁG - El Sueno de Morfeo: Hasta el Final

Nem, nem és nem. A spanyolok az istennek sem tudják eltalálni az ízlésemet, az idei daluk sem lett a kedvencem, valamiért megragadt ebben az "egy szomorúbb csacska angyal rész betétdala" kategóriájában és onnan nem tud kilépni, teljesen semleges számomra, nem váltott ki semmilyen érzelmet sem. Meglátjuk, majd a versenyen hogy teljesít, az én listámon semmiképp sem lesz elől. 

 

GRÚZIA - Nodi Tatishvili & Sophie Gelovani: Waterfall

Szép, szép, sőt a srác szemeiben is el lehetne veszni, pluszban ugye az euphoria szerzője alkotta az idei grúz dalt, de nekem, mint magánszemélynek, törpének, nudlinak, egyáltalán nem dobogós ez a duett. Valamiért még mindig nem tudnak lekötni az ilyenek, de hogy pozitívat is mondjak, a lassabb indulók közül talán ez a grúz dal nálam az egyik legnagyobb befutó, bár még mindig nem szavaznék rá. 

 

HORVÁTORSZÁG - Klapa S Mora: Mizerija

Soha, semmilyen körülmények között nem kárhoztattam még magam arra, hogy ilyen stílusú zenét hallgassak magamtól, egyszerűen nagyon nem az én asztalom, és arról sem vagyok meggyőződve, hogy Európa idén pont egy ilyen produkcióra éhezne. Szerintem a malmöi előadás sem tartogat magában semmilyen pluszot vagy meglepetést, úgyhogy én egy kicsit leírtam magamban szegény horvátokat. 

 

OROSZORSZÁG - Dina Garipova: What if

Annyira semmilyen. Már elégszer hangsúlyoztam, hogy engem csak nagyon-nagyon ritkán lehet lenyűgöznie női szólóelőadóknak ilyen lassú, húúúúúú de elsöprő húúúúúú de húúúú de dalokkal, egyszerűen annyira ugyanolyanok és unalmasok számomra, hogy ha még az orosz csajnak szép is a hangja, semmilyen emléket nem hagyott bennem, többszöri meghallgatás után sem. de szerencsére nem csak én döntök ugye. A nagyik után azért éles váltás. 

 

ÍRORSZÁG - Ryan Dolan: Only Love Survives

Óóóó, nézzzétek az új, fehér, ír chris browniet. Sosem volt az én kenyerem az ilyen zene, de tény, hogy harmadszor már nem lehetett a jedward ikreket bejátszani ír indulóként. Hát, azért a szám ténylegesen nem lett a kedvencem, de legalább pörgős, és felkapom rá a fejem. Igen, egy kicsit mindenkiért szorítok idén, aki nem aludtejjel a szájában írta meg a dalt és adja elő. 

 

GÖRÖGORSZÁG - Koza Mostra feat Agathonas: Alcohol is free

Nem fogok segget csinálni a számból, mindig támogattam a kicsit nagyon őrült, kicsit nagyon vidám, kicsit nagyon más produkciókat, ezért természetesen a görögök nagy kedvenceim lettek idén, egyszerűen IMÁDOM A DALT, szerintem hatalmas húzás az egész, és biztos vagyok benne, hogy a tavalyi Aphrodisiac után idén is elégedetten távozhatnak majd a görögök Malmöből. 

 

LETTORSZÁG - PeR: Here we go

Szegény letteket már tényleg a halálba oltják az idei versenyzőik miatt, pedig szerintem az egész Here we go nem annyira szörnyen borzalmas, mint amennyire rossznak el van adva. Jó, bevallom, elsőre nekem is elég groteszknek és furcsának és szimplán hallgathatatlannak hatott, de ahogy egyre többször hallom, még a végén megkedvelem. Szerintem csodákra azért ők sem számítanak idén, de ki tudja, mi sül ki belőle. 

 

AUSZTRIA - Natália Kelly: Shine

Még én sem hiszem el teljesen, de zsinórban második éve a sógoroknak szurkolok, és még véletlenül sem az elfogultság miatt. Tavaly számomra a woki mit deim popo volt az egész dalverseny fénypontja, és bár az idei választott lánykájuk egészen más kategóriát képvisel, valamiért megint elnyerte a tetszésemet az osztrák dal. Annyira édes ez a csajszi, és maga a szám is abszolút fülbemászó és kellemes, érdekel, mit hoznak ki majd belőle a színpadon, de a szavazatom idén egyelőre ismételten Ausztriáé. 

 

NÉMETORSZÁG - Cascada: Glorious

Nem ért meglepetésként, hogy az idei évben is lesz majd olyan ESC fellépő, aki már a verseny előtt is nagy névnek számított, de nem gondoltam volna, hogy  éppen a Cascada lesz az. A szám maga nekem nem vált a kedvencemmé, ennek ellenére még mindig belefér a top 10-es mezőnybe, és a németeknek, most már zsinórban negyedszerre kinéz valami jó helyezés a dalversenyen. És az is biztos, hogy a glorious a rádiók kedvence lesz. 

 

CIPRUS - Despina Olympiou: An me Thimase

Csak ismételni tudom önmagamat, képzeljétek ide azokat a sorokat, amiket már elsütöttem az orosz vagy az észt nőszemélynél is, egyszerűenn szerintem én sosem fogom megszeretni az ilyen eurovíziós dalokat, hiába, javíthatatlan vagyok. Érdekel egyébként, hogy az ilyen dalok hol végezhetnek a mezőnyben, bár nem hiszem, hogy ciprus megismételné a tavalyi jó helyezését. 

 

SZLOVÉNIA - Hannah Mancini: Straight Into Love

Egyszerre irritál a nőszemély és a produkció maga is, de közben valamiért mégis megfog és nem tudom nem dúdolni a dallamát meg nem énekelni a refrénjét. Ahogy a rajongói listákat elnézegettem, azért valószínűleg a döntőben is találkozhatunk majd Hannahval, de elképzelni sem tudom, hogy a sok lány cicaharcából majd hogy fog ő kijönni, és a végén hol találjuk majd. egyelőre még jegelem a kapcsolatom a dallal, hátha később jobban fog tetszeni. 

 

FINNORSZÁG - Krista Siegfrieds: Marry me

Teljesen és totálisan meglepődtem a finnek választásán ,először nem is igazán tudtam hová tenni ezt a kis amerikai pimasz popszámot, mára viszont, mint ahogy arra számítani is lehetett, teljesen a fülembe mászott, és valamiért iszonyat jó programnak tartom, hogy valaki esküvői ruhában lépjen fel a malmői színpadra. Egyelőre még a Marry me is belefér a tizes listámba, de ha valaki a még nem kitárulkozó országok közül hatalmasat dobbant a következő pár napban, esélyes, hogy Krista fog egy kicsit lejjebb csúszni a listán. 

 

NORVÉGIA - Margaret Berger: I feed you my love

Jajj, a kis norvégaimnak végre sikerült norvég előadót kiválasztaniuk,és úgy látszik, ez annyira megtetszett Európa többi országának is, hogy Margaret és a dala nagyobb népszerűségnek örvend mint az elmúlt két év "norvég" előadói összeadva. Bevallom, nekem eleinte egyáltalán nem jött be a feed you my love, de a sokadik hallgatásra már azért rendesen a bűvkörébe vonzott, meg hát a norvégok tulajdonképpen egy nyüszítő kutyát is kiállíthatnának, a szívemben akkor is lenne hely nekik, plusz Alex Rybak miatt minden évben megérdemelnek legalább egy szavazatot. 

 

MÁLTA - Gianluca Bezzina: Tomorrow

A kis bűnös élvezetem a máltai dal, mert annyira édes szövege van, hogy nem bírom nem imádni. Még reménykedem abban, hogy valamilyen csoda folytán bekerül a dal a döntőbe, mert én már teljesen a szívembe zártam a srácot is, az akcentusával meg mindennel együtt. Abszolút top 10 nálam. 

 

IZLAND - Eyþór Ingi Gunnlaugsson – Ég á Líf

Múltkor megütött az isteni szikra, és rájöttem, kire hasonlít az izlandi bácsi, a brit x factor 2010-es évadjában feltűnt Wagnerre, annyi különbséggel, hogy ennek az izlandi leírhatatlan nevű bácsinak van is hangja. A dal egyébként nem áll hozzám közel úgy nagy általánosságban, de az idei mezőnyben még esküszöm a jobbak közé tartozik, így még megtartom magamnak, mint egy utolsó esélyesként. Érdekel, mit kezd a dallal Európa. 

 

DÁNIA - Emmelie de Forest – Only teardrops

Az egyik legnagyobb közönségkedvenc eddig a dán lányka, amit egyrészről meg is értek, más részről meg nagyon nem. Nekem kifejezetten kedvencem lett a dal, abszolút top 10-es és ha jól számolom, nálam dobogós is, de az is az idei mezőny gyengeségét mutatja, hogy ez a szám van kikiáltva hatalmas esélyesnek. tényleg nagyon jó és kellemes dal, de az elmúlt évek karakteres győztesei után nekem olyan kis semmilyen. Mindenesetre engem nem zavarna, ha a svédek után megint skandinávoknál lenne a győzelem :D

 

UKRAJNA - Zlata Ognevich – Gravity

Nem igazán tudom hova tenni ezt a számot sem, nem mondhatnám, hogy szeretem, annyira nem is idegesít, hogy külön megjegyeztem volna, kicsit túl kaotikus az ízlésemhez, és nem tudom elkülöníteni sehova sem. Teljesen hidegen hagy egyelőre, és az sem lenne túl jó jel, ha csak a harmincadik meghallgatás után tetszene meg, nem? Elsőre nekem abszolút nem fülbemászó. 

 

ALBÁNIA - Adrian Lulgjuraj & Bledar Sejko – Identiet

Nem, nem és nem, hát ez sem az én asztalom. Idegesít ez a dal, nem tudom mi segíthetne rajta, vagy van-e egyáltalán valami, ami ezen segíthet. Azon kevés dal közé tartozik idén, ami ténylegesen annyira felhúzza az agyam, hogy tudom, majd májusban is át kell kapcsolnom a tv-t, mialatt ez megy, mert el fogja rontani a hangulatomat. AZ albánok idén nálam nagyon nem találták el. 

 

LITVÁNIA - Andrius Pojavis: Something

A produkció egyetlen, viszont viszonylag nagy hibája, hogy a csávó fogja magát és kiáll ezt előadni. Egyszerűen a kézmozdulataitól és arckifejezéseitől random röhögőgörcsöt kapok, ezért még egyszer nem sikerült végighallgatnom a dalt nevetőszünetek nélkül, és ezt nem feltétlenül írnám a litvánok előnyei közé, nem hiszem hogy a something akkora közönségkedvenc lesz és győzelemesélyes. 

 

BELGIUM - Roberto Bellarosa: Love kills

Szegény belgáknak sem nagyon megy ez a válogatás, legalábbis Tom Dice óta semmiképp sem, ő számomra a belga ESC történelem messziről csillogó fénypontja. Ez az idei szám amúgy annyira nem is lenne vészes, ha, ha ha nem ez a srác énekelné, akinek egyébként a neve szerintem iszonyat jó, és cukin is mosolyog, de a hangja...hát az majdnem az enyémhez hasonlít, és ez nem jó jel. De számomra azért nem akkora katasztrófa a love kills, mint az esc rajongók nagy részének. 

 

SVÁJC - Heilsarmee: You and me

Svájc mindig olyan gyorsan választ dalt, hogy kb. már el is felejtem mivel indultak, mire elérkezünk májusba. Mindegy, az idei daluk szerintem kifejezetten jó választás, az én ízlésemnek legalábbis tökéletesen megfelel, de azért nagy csodákra Svájctól sem számítok, nem is tudom miért. Azért érdekel mi lesz a vége, egyelőre pozitívan állok hozzájuk és kedvelem a you and me-t.