.
Már megint nem tudtam rendesen aludni. A gondolataim folyton körülötted jártak, és a tudat, hogy nem vagy mellettem, megbénított. Mikor becsukom a szemem, látlak magam előtt. Látom magunkat, ahogy a suta öleléseink egyre szorosabbá válnak, ahogy a búcsúpuszik helyét szenvedélyes csókok veszik át, ahogy szívverésünk ritmusa igazodik egymáshoz, miközben egymás mellett fekszünk az ágyamon. Látlak, ahogy rám másolyogsz. Az arcodon ilyenkor megjelennek azok a gödröcskék. Tudod, amilyeneket csak az amerikai romantikus filmek szívtipróin lát az ember. Aztán elképzelem, hogy egy kis csónakban utazunk, csak te és én. A szél belefúj az amúgy is mindig kócos hajadba, és beszélni kezdesz. Mondasz valamit a tengerről és a hullámzásról, de tudod, engem ez most a legkevésbé sem érdekel. Csak nézem az arcod, a csillogó szemeid, aztán az ajkaidat. A széltől és a hidegtől egészen lilává váltak, amiről persze görtön eszembe jut, hogy milyen szívesen megcsókolnám ezeket az ajkakat, és ez mosolyt csal a számra. Te egyből észreveszed, és mintha a gondolataimban is olvasni tudnál, egy gyors csókot nyomsz a számra, aztán ott folytatod, ahol abbahagytad. Tudod, én ilyenkor annyira biztonságban érzem magam. Veled. Szeretem, ha mellettem vagy. Olyankor valahogy én is más leszek. Veled az lehetek, aki igazán én vagyok, előled nem kell elrejtenem semmit. Például, most sem kell megszólalnom, pedig szerintem már legalább két perce befejezted a mondanivalód. Azóta csak ülsz itt a csónakban, evezel, és végig engem nézel. Mintha szavak nélkül is értenénk egymást, mintha pontosan tudnád, mi jár a fejemben. Szeretlek, mondod, és az imbolygó csónakban apró csókok ezreivel halmozol el. Látod, ilyenek vagyunk mi. Álmaimban.
Hát ez valamikor az éjszaka folyamán született. Nem tudom mi ez, nem tudom miért, nem tudom hogyan, egyszerűen csak unatkoztam. Tudom, hogy semmit sem ér, de na. Hátha valaki kiváncsi. És meg lehet nyugodni, semmiféle valós élmény nem táplálja. A szerelem, mint nyolcadik csoda még mindig messziről kerülget engem, és ez szerintem még jó darabig így is lesz (:
|
Még nagyon sok ilyet szeretnék olvasni, ne félj feltenni a kis szösszeneteidet, legalább két ember biztosan el fogja őket olvasni látod ; )