Kaptok egy egész hetet eme nemes feladat elvégzésére, ennyi lenne:

KOMMENTBEN ÍRJATOK NEKEM OLYAN KÉRDÉSEKET, AMIK ÉRDEKELNEK ÉS MÉG NEM KAPTATOK RÁ VÁLASZT ITT A BLOGBAN, ILLETVE OLYAN TÉMÁKAT, AMIVEL KAPCSOLATBAN MEGHALLGATNÁTOK A VÉLEMÉNYEMET, AMI ÉRDEKEL TITEKET, SATÖBBI.

Nem tudom, említettem-e már, de egyszerűen rajongok a nyolcvanas évek zenéjéért. Nemcsak Jacksonról, a már virágzó Madonnáról vagy épp az utolsókat rúgó ABBA-ról beszélek most, hanem azokról a mainstream számokról, amiket azóta is rengeteget hallunk a rádióban, maximum nem ismerjük fel őket címről, vagy még nem eszméltünk fel, hogy jééé, tényleg, egész kiskoromban erre partiztam. Nekem a kisgyerekkoromat valamiért abszolút lefedik ezek a számok, mintha ténylegesen csak ez szólt volna a rádióból. Ezért is gondoltam arra, hogy elindítok egy olyan kisebb minisorozatot, ahol nosztalgiázok, és összegyűjtöm a kedvenc nyolcvanas évek beli dalaimat. Higgyétek el, megéri belehallgatni, mert ezer százalék, hogy mindenkinek ismerősek lesznek ezek a dallamok. És külön szeretném kiemelni azt a töménytelen mennyiségű szintetzizátort, amit nagyon hiányolok a mai popzenéből. A lista amúgy teljesen random, a legjobbakat még későbbre tartogatom, ez amolyan ízelítő. 
Murray Head- One Night in Bangkok
Rögtön egy kisebb kitérővel kezdenék, ez a dal ugyanis a Sakk című musicalből jön. (Amit egyébként pont a következő évadban fognak játszani a győri színházban) az előadója pedig a színész és énekes Murray Head. A One night in Bangkok 1984-ben jelent meg, de szerintem mostanában a legtöbben a Másnaposok második részéhez kötik, igen, ez az a szám, amit Mike Tyson "énekelt" az esküvőn. Külön poén még, hogy a dal szerzői az ABBA tagjai. A listákon amúgy aratott azért Murray Head, bár az Egyesült Királyságban csak a tizenkettedik helyig jutott, a Billboardon már harmadik volt, és többek között Ausztráliában, Spanyolországban és Németországban is volt listavezető. 
Alphaville - Big in Japan
A német szinti-popban volt valami varázslatos a nyolcvanas években, és úttörőnek számított az Alphaville együttes is.Bennünk, magyarokban szerintem a Big in Japan már csak Bikicsunájként marad ugyan meg, de a maga idejében azért nagy siker volt. Az első helyen végzett a német, svájci és svéd zenei listákon, de jól szerepelt egész Európában. A rádiók is azért rendszeresen játszották, sőt, én még a napokban is hallottam valamelyik rádióadón. És az együttes pulcsijai a linkelt videóban... megérik a pénzüket. 
Crowded House - Don't dream it's over
A Crowded House legnagyobb sikere volt ez a dal, ami a debütáló albumukon kapott helyet. A Billboardon a dal egészen a második helyig repült, azóta pedig jópár filmben és sorozatban hallhattuk már felcsendülni. Nekem kifejezett kedvencem a dal szövege, és tudom, hogy stílusban ez egy kicsit kilóg az itt összeválogatott dalokból, de nem hagyhattam ki, mivel nagyon a szívemhez nőtt és mert a korszak egyik ikonokius száma. 
Yazoo - Don't go
Említettem már, mekkora csoda ez a New Wave és a SZINTETIZÁTOR. A don't go témáját szinte biztos, hogy azóta is rengetegszer hallottuk, és az egész számnak van valami abszolút tökéletes noszatligaszaga. Hazájukban, a szigetországban egészen a harmadik helyig jutott a Yazoo, de az egész kontinensen általános siker volt a szám. Ó, és a szinti mögött természetesen az egykori Depeche Mode tag, Vince Clarke található. 
Belinda Carlisle - Hevaen is a place on earth
A "kiválva a bandából is lehet sikereket halmozni" elmélet már a nyolcvanas években is működött, Belinda a The Go-Go's-ból jött ugyan, de szólóban is több slágert felénekelt az amerikai énekesnő. Nekem személyes kedvencem ez, a Heaven is a place on earth, ami 1987-ben a Billboard első helyén is állhatott, valamint a brit kislemezlistán is első volt. 
Cutting Crew - (I just) died in your arms tonight
Ha ezt nem ismeritek... Akkor ti konkrétan mivel töltöttétek a gyerekkorotokat? Na, a dal a Cutting Crew angol banda messze legnagyobb sikere volt, első lett az Egyesült Államokban is. A címadó sor egyébként a szerző eszébe szex közben jutott, ez mindent megmagyaráz. A dallam pedig annyira népszerű lett, hogy azóta felhasználta Mika, Britney Spears a Hold it against me-ben, Pixie Lott, Jay-Z, de még Eminem is. 
Kim Wilde - Kids in America
Kim Wilde pont ezzel a dalával tört be a zeneiparba, és később is csak a supremes keep me hanging on-jának feldolgozása hozott neki hasonló sikereket. Feldolgozni viszont a Kids in Americát annyian feldolgozták, hogy sorolni is sok... A Bloodhound Gang, Cascada, A Jonas Brothers, a Nirvana !, a 1D pedig az X Factorban is énekelte. Ami ilyen teljesen más körökben mozgó előadókat is megmozgat, az már nem lehet rossz. 
Nik Kershaw - The  Riddle
Az első igazi nagyágyú, én ugyanis biztos vagyok abban, hogy ha a nyolcvanas években éltem volna fiatalkoromban, az egyik legnagyobb szerelmem lett volna Nik Kershaw, ha nyálas, ha nem. A The Riddle pedig szerintem egy igazi klasszikus, és annyira szépen körbeöleli az egész nyolcvanas éveket. 
Berlin - Take My Breath Away
Ha már az igazi bombabiztos dalokról beszélünk... A Take my breath away többek között a Top Gunból lehet ismerős, és Oscar és Golden Globe díjas szerzeményről van szó. A Berlin egyébként nem német, hanem amerikai New Wave együttes, és az egyik legjelentősebb daluk volt ez. Azóta egyébként Jessica Simpson dolgozta át, hát úgy, ahogy, de még ő is sikereket ért el vele. 
Katrina and the Waves - Walking on Sunshine
Az  egyik legjobb befektetés a walin on  shunshine, ha reklámzenét keresünk, szerintem össze sem tudnánk számolni, mennyi alatt hallhattuk már. Bár eredetileg a Katrina and The Waves adta ki, azóta már a feldolgozások is sikert sikerre halmoztak, elég a Dolly Parton féle verzióra gondolnunk, de anno Aly & AJ is felvette a saját walking on sunshine - elképzelését. Szerintem az egyik legjobb nyári feelgood dal, ami ebből a korszakból jött. 

ptam ilyen halálosan fantasztikus kérdéses-válaszolós dolgot Arachme és Jons lánykáktól, és unalmat elűzendő, ki is töltöm őket, ezzzaz. 

Arachme kérdései: 
1.  Milyen számológéped van?
Je. Nekem az a nagyon tipikus számológépem van, az az ilyen szürkés-fehéres-vajszínű, amilyen minden második embernek. A feladatát viszont fantasztikusan ellátja, szóval nincs panaszom rá, még akkor sem, ha azt az összecsúsztató cuccát már tönkretettem, és így mindig lejön az a felső része. 
2.  Sorold fel azokat a  foglalkozásokat amiket célul tűztél ki a magad elé (mindegy hogy mennyire hajtottál érte)  egészen kiskorodtól.
Oviban nagyon hosszú ideig építészmérnök szerettem volna lenni, aztán általánosban először egy rövid időre tanár, utána viszont hosszú évekig divattervező vagy lakberendező. Utána szintén nem sokáig visszatértem az építészmérnökhöz, majd újságíró és tolmács. Azóta kitaláltam magamnak ezt a sportpszichológust / skandinavisztikust, pluszt adaléknak pedig szeretnék egy tejturmixbárt nyitni. 
3.  Hogyan képzelted el hogy meghalsz?
Az egyik kedvenc képzelgéseim egyike :D és amúgy valamiért mindig balesetnek látom, vagy elüt egy autó, vagy valami hasonló. 
4. Volt valaha erős megfelelési kényszered? (ha igen mikor és mért, és tuti volt.. mindenkinek van..)
IGEN. Nagyon sokszor. szinte egész általánosban, meg hetedikben, azaz nekem a gimi első évében volt nagyon durva, mert görcsösen barátokat szerettem volna, meg beilleszkedni. de mára tök jól kezelem már. 
5.  Mi a véleményed a kövér emberekről?
Tudom, hogy ez prekoncepció, de az ilyen jó kis nagydarab emberek ,akiknek megmaradt az önbizalmuk is, ők egyszerűen annyira humorbugyorok. Komolyan, a legviccesebb ismerőseim. Egyébként pedig én ilyen szempontból nem ítélkezem, több ténylegesen elhízott ismerősöm van, akiket nagyon szeretek. 
6. Mi a kedvenc német szavad?
faszinierend, mert olyan bután lehet csak kimondani, aztán a ziemlich is tiszta menő, a praktisch, mert a cserediákom mindig ezt mondogatta, meg az Einhörchen, mert hát azt nem lehet nem szeretni. 
7.  Milyen életet szeretnél magadnak legkevésbé?
Hát, ahogy most állunk, nem szeretnék egy megkeseredett, csalódott felnőtt lenni egy rossz házassággal, csapnivaló gyerekekkel itt, Magyarországon. IDK man, I just wanna be happy. 
8. Vázold fel pár mondatban a kapcsolatodat a tesiórákkal.
Általánosban halálos ellenségeim voltak: cooper futás, kislabdadobás, kötélmászás. A labdajátékokat viszont már akkor is imádtam. Így gimnazistaként már szeretem a tesiórákat, mármint amiken röplabdázunk, azért futni még mindig lusta vagyok. Átöltözni  meg megizzadni nem szeretek, ez minden. 
9. Mi volt a jeled oviban?
FAGYI. én választottam és olyan büszke vagyok rá, mert szerintem tiszta menő jel. És amúgy háromévesen azért döntöttem emellett, mert ugyanúgy kezdődött, mint a nevem. Igen, egy minizseni voltam. 
10.  Ha egy rajzfilmben élnél az milyen lenne?
Tuti, hogy alapvetően fekete-fehér lenne, és csak néha lennének ilyen pasztell vízfestékszínek belecsempészne. És nemcsak emberek, hanem ilyen mindenféle képzelt lények is mászkálnának a világomban. Lehet, hogy az űrben lennénk. És sok lenne a felhő. Felhők mindenképp kellenek. 

Jons kérdései:
1.Batman vagy Superman?
http://www.youtube.com/watch?v=coDu2kaooIY mármint komolyan. AMúgy egy darab batman filmet láttam eddig, az tetszett, supermaneset egyet sem, szóval maradok a denevéres cuccnál, de igazából nem vagyok ilyen nagy szuperhős-szakértő, sőőt. 
2. Mi a legőrültebb dolog, amit valaha tettél?
Nem tudom, igazából én tényleg nem vagyok ez a nagy őrültködős emberke, csak finoman, szelíden, ja, valami ilyesmi. Van mondjuk egy történet, de az sem hangzik valami nagy őrültségnek, meg külső körülmények és a részegségem kényszerített csak. Mindegy, egyszer élünk, úgyis kibukna belőlem előbb-utóbb: Soo.. egyszer nagyon hmm...illuminált állapotba kerültem, nagyon nem volt szép és nem vagyok rá büszke, mindegy, és egy csinatos kis kocsmában voltunk, kb. az egész évfolyamunk, és néhány tündérien kedves és jóindulatú fiú az évfolyamról meg az osztályomból (yeeees, sarcasm) kihívták rám a mentőket. Oh yeah. Amúgy nem kell megijedni, mert pont az volt benne a crazy, hogy mikor odajött hozzám a cukorfalat mentős bácsi, háromszor olyan koncentráltnak tettettem magam, mint amilyen voltam, és konkrétan meggyőztem, hogy percek kérdése, és a szüleim értem jönnek (jaaaa), és hogy minden a legnagyobb rendben, erre ott is hagyott. Na. Azóta nagyon vigyázok a határaimmal kapcsolatban. Illetve még őrültség talán, német színjátszón egyszer egy leszbikus rómeó-júlia jelenetet játszottunk el, természetesen németül, eredeti shakespeare szöveggel. 
3. Ha egy regényben élhetnél, melyik lenne az? Miért?
Természetesen mindent megadnék, hogy roxforti boszi legyek, szóval a harry potter nem kérdés, de kipróbálnám valamelyik jane austen könyv világát is a bálokkal meg a csillogással, igen, engem ilyenekkel el lehet csábítani, vagy Fitzgerald és a huszas évek, na az is vonzz egy kicsit, és szívesen nyomoznék egy Agatha Christie könyvben is. 4. Ha mesefigura lehetnél, ki lennél?
Egy minyon lennék Gru bácsi mellett. Vagy Hádész a Herkulesből, mert a legjobb és legviccesebb Disney karakter az egész világon. Vagy Dóra a felfedezőből a hátizsák, mert nagyon megy a hátizsák, hátizsák című dalt. 
5. Chris Drewt vagy Kellin Quinnt választanád? :3 (muszáj tudom)
Igen, büszke vagyok magamra, mert még kivételesen azt is tudom, kikről van szó. annak ellenére, hogy nem vagyok annyira járatos ezekben a körökben, ehh. Gondolom, vagyis remélem nincs jó meg rossz válasz, szóval ez a Kellin gyerek. 
6. Melyik lenne az a koncert, ahová az életed árán is el akarnál jutni?
Legszívesebben egy olyan igazi Beatles koncertre jutnék el, ha visszautazhatnék az időben, édes istenem, azért tényleg megérné. Mármint még egy korai koncertjükre, egy ilyen kis klubos akármire. Jajj, sweet dreams. 
7. Mit gondolsz a kütyüsznobságról és telefonfüggésről?
Egyszerűen csak nem értem meg. Sosem vonzott ez a dolog, nálam, amíg lehet rajta rendesen zenét hallgatni, minden telefon meg kütyü megfelelő, minden más már csak extra. 
8. Mi lenne az első dolgod egy zombi apokalipszis idején?
Biztos halottnak tetetném magam, vagy elbújnék a menő pincékben a régi mosógép mögött, just in case. 
9. Sírtál már úgy igazán könyvön/filmen/sorozaton/zenén, akármin?
Jobb lenne a min nem sírtál még kérdés, én ugyanis az abszolút zokogós-hisztizős néző/olvasó/hallgató vagyok. Könyvön mostanában, amiken nagyon sírtam, az a Csillagainkban a hiba, meg a Perks voltak, és még a Ne bántsátok a feketerigót! is, filmek közül az ilyen abszolút zokogós filmem a sweet november, a forrest gump, a schindler listája, a ryan közlegény megmentése, meg a terminál, igen, tom hanks például mindig megsirat. Sorozatok közül a Glee érzelmileg teljesen tönkretett, de azért  a született feleségek is, meg még a new girlön is szoktam sírni, meg konkrétan mindenen. Zenén meg még a nyomi erőtadó popdalok is megsiratnak, nem téma, emily. 
10. Kedvenc dalszöveg idézet?
jahajj. 
All the lonely people, where do they all come from? / All the lonely people, where do they all belong? - The Beatles
Az oroszlán gyengesége a nyulak bátorsága. - 30Y
The worst things in life come free to us - Ed Sheeran
The best part of believe is the lie, I hope you sing along and you steal a line - Fall Out Boy
azt mondd meg hogy miért mindig a szimpatikusabb állatok a vesztesek, olyanok akár a gyalogkakukkban a prérifarkas, aki lyukat üt a kanyonban mégis mindig újra próbálja - Hiperkarma
Mondják, hogy a lélek halvány, de hogy szív alakú - ugyan mitől? - Kispál és a Borz
My eyes have been closed to the world 'cause the world's got nothing for me - Foster the People

Szeretném megköszönni még egyszer ezt a fantasztikszenzációs lehetőséget, mivel viszont ez a díj úgy terjed, mint a vírus, és már a fél világ megkapta, nem fogok tíz emberkét kiválasztani, szörnyű ember vagyok, tudom. 

Nem tudom, ki hogy van vele, de anyuék soha nem ültek le velem a szerelemről, mint érzésről beszélni, sem általános iskolás koromban, sem később. Minden tündérmese elvarázsolt viszont, nagyon gyorsan és bármiféle kételkedés nélkül kezdtem el hinni abban, hogy az igaz szerelem létezik, és mindenki megtalálja majd a hozzá illő kirakósdarabkát, legyen az egy békává avanzsált királyfi, vagy egy szörnnyé átkozott szépfiú. Ezért aztán valamiért az is berögződött bennem, hogy ha szerelemről beszélünk, nem lehetnek azzal kapcsolatban kérdéseim, hogy az adott ember miért pont azt választotta, akit. 

Fogalmam sincs, mikor találkoztam először olyannal, hogy két lány vagy épp két fiú egymásba szeretett, de gyanítom, hogy a t.a.t.u. videók és christina aquilera beautifulja az első esetek között volt. Sírom vissza a gyerekkoromat, amikor teljesen ártatlanul rátaláltam ezekre a klippekre, és mindenfajta kérdés nélkül elfogadtam, hogy ez így van rendben. Fel sem merült bennem, hogy ezzel valami nem lenne rendben, hát emberek, emberek, szeretik egymást, akkor hol lehet itt a probléma? Ahogy aztán egyre idősebb lettem, megismertem ezeket a csinos kifejezéseket, mint a meleg, a homoszexuális, a leszbi, és a buzi, hallottam egy csomó érvet arról, miért is bűn az, ha valaki férfiként férfit vagy nőként nőt szeret mindennél jobban, de mindezek ellenére sem bizonytalanodtam el, és továbbra is tartom magam ahhoz, hogy mindenki azt szeret, akit szeret, és ezt nem változtathatja meg senki, így az egyetlen helyes dolog, amit tehetünk, hogy elfogadjuk. 

Mindig próbáltam optimálisan nézni a világot ebből a szempontból, reménykedtem abban, hogy mára már annyira toleráns és civilizált lesz az emberiség, hogy azok a kérdések, amik a meleg párkapcsolatot ellenzőkben felmerülnek, elő sem kerülhetnek témaként. De újra és újra csalódnom kell. Tudjátok én tényleg hittem (hiszek) abban, hogy ha máshol nem, a mi generációnkban ez a kérdés már nem jelenthet problémát, erre ha körbejárnék mondjuk az én meglehetősen értelmes és normális osztályomban, biztos, hogy már ott is csalódnom kellene, és akkor más környezetekről még nem is tettem említést. Megpróbáltam összeszedni azokat az ellenérveket, amik engem a legjobban kiborítottak, és amennyire lehet, kultúráltan elmagyarázni, miért nem értek velük egyet, és még egyszer leszögezni, hogy minden egyes pár megérdemli azt, hogy szerethesse a másikat, ha szeretne, összeházasodjon, és ami még fontosabb, kézenfogva sétálhassanak az utcán, ha úgy van kedvük. 

A hit, meg Isten, meg Jézus, meg hasonlók
Először is, háttértörténetként fontos megemlítenem, hogy én nem vagyok hívő, több okból is (például mert kiborít a Biblia) Igazából fogalmam sincs, hogy szól a pontos idézet, de a lényeg, ahogy kivettem az, hogy Istennek annyira nincs ínyére, ha két férfi vagy két nő együtt van. És? Akkor mi a halál van? Isten azt is mondja, hogy ne bántsd felebarátaidat, ennek ellenére a keresztes hadjáratok rohadt népszerűek voltak anno dacuma. Rengeteg olyan pont van a Bibiliában és az egész vallásban, amit egyszerűen ma már nem tartunk be, így egy kicsit kicsinyesnek érzem ezt az indokot. A másik pedig az, hogy szerintem a meleg párok már azt is előrelépésnek tekintenék, ha anyakönyveztető előtt házasodnának, senki nem kérte, hogy egyből Isten színe előtt esküdhessenek. A polgári esküvőhöz pedig tudtommal az egyháznak semmi köze nincs. Az összes ellenérv közül egyébként ezt gyűlölöm a legjobban. Előhozza mindenki a vallás kártyát, olyanok, akik a hétköznapokon simán káromkodnak, szexelnek az esküvő előtt, és így tovább. Undorító képmutatás, igenis az. 

"De ez nem természetes"
Persze, értem a logikát, hogy így nem lehet gyereket nemzeni, hogy eredendően a nő férfi kapcsolat biztosítja az emberi lét fennmaradását, De! Itt is vannak ám buktatók. Nem hiszem el, hogy bármivel egészségesebb, vagy természetesebb lenne, hogy mostanában a nők 40, sőt 50 éves korukig kitolják az első gyerek vállalását, ami, akárhogy is nézzük, biológiailag is sokkal több kockázattal jár. Ez miért kevésbé felelőtlen magatartás, mint meleg párként örökbe fogadni egy olyan gyereket, akinek egyébként egy árvaházban kellene felnőnie?

Ha már gyerekvállalás...
Először is... Az a teória, miszerint az a gyerek, aki egy meleg párnál fog felnőni, biztos meleg lesz... nevetséges. Tehát akkor a melegek eddig is úgy termelődtek, hogy meleg szülőknél nőttek fel? Nem! Rendes, tisztességes szülei voltak, és nem az ő "hibájuk" (NEM HIBA. Tudom, de sokan így fogják fel sajnos), hogy a gyermekük a saját neméhez vonzódik. Más részről megközelítve... Mennyi az esélye annak, hogy hetero pároknál csak úgy becsúszik a baba, tini terhesség, örökbeadás, abortusz, stb. ? És mekkora az esély erre egy homoszexuális párnál? Minden homoszexuális párnak sokkal, de sokkal többet kell küzdenie azért, hogy gyermeke lehessen, és így biztosak lehetünk abban, hogy ez a gyermek szeretetben és támogatásban fog felnőni. 

"A lányoknál még okés, de a fiúknál undorító"
Ezen szoktam a legtöbbet nevetni, komolyan. A világ legnagyobb képmutatói azok a fiúk és férfiak, akik odavannak a leszbipornóért, közben pedig fújolnak a meleg pasikra. Mármint... Most komolyan? Ebben abszolút nem hiszek. Miért is lenne ez más a férfiaknál mint a nőknél? Még egyszer elismétlem, emberekről és emberekről beszélünk, mit nem lehet ezen felfogni?

Hogy magyarázom el a gyereknek?
Ismételten egy idegesítő kérdés, mégis szembetalálkozunk vele újra és újra. Én például, mint említettem, nem is estem át ezen a szülői megmagyarázáson, de nem is volt rá szükségem. Tény, hogy a kisgyerekek még sokkal elfogadóbbak, mint a felnőttek, így szerintem a válasz is nagyon egyszerű: ha egy gyerek már fiatalon találkozik ezzel a "jelenséggel" (olyan hülyének érzem magam, amiért így hívom, mindegy), akkor el fogja fogadni. Igen, lehet, hogy fel fog tenni kérdéseket. De nehogy már a méhecske beporzás mellett kínosnak érezzük azt, hogy öt percre leüljünk, és annyit mondjunk, hogy kicsim, lehet, hogy találkozni fogsz majd olyan párokkal, ahol egy bácsi egy bácsit szeret vagy egy néni egy nénit, de nem kell megijedni, ugyanúgy szeretik egymást, mint anyu és apu, blablablablabla.Szerintem ez azért nem a világ vége. 

" A melegek magamutogatók és állandóan csak a középpontban szeretnének lenni"
Mostanában több bejegyzést is olvastam a prideról, így erre nem is térnék ki nagyon bőven, de annyit mindenképp meg kell említenem, hogy olyan embert még nem láttam tüntetni, akinek teljes szabadsága van és joga mindenhez, amit szeretne. Könyörgöm, a legtöbb ítélkező el sem tudja képzelni, milyen az, amikor egyszerűen nem veheted el életed szerelmét, vagy nem foghatod meg az utcán a kezét, mert belefutsz egy-pár jóindulatú fiatalemberbe, aki azt látja legjobbnak, ha "kiveri belőled a melegséget". Hogy Kurtöt idézzem a Gleeből, a változatosság kedvéért: "You can't punch the gay out of me any more than I can punch the ignoramus out of you."

" A sztároknak nem kellene felvállalni, hogy melegek, nem érdekel és nem is akarom tudni róla"
Igeen? Bezzeg azt mindenképp meg kell tudni, hogy nézni tudomisén Beyoncé kölke háromnaposan, meg arról is minden nap kell híradás, hogy az ügyeletes holywoodi szívtipró épp kivel kavar. Én nagyon szimplán és egyszerűen rettentően tisztelek minden hírességet, aki felvállalta a kapcsolatát, és megpróbáltatja ezt elfogadtatni az egész világgal. Mivel akárhogy is nézzük, az átlagemberek igenis mintaként tekintenek erre az egész mocskos sztárvilágra, rohadtul szükségünk van minden ilyen bátor kiállásra. És akkor ugyanez minden sorozatra és filmre, ahol be mertek hozni egy vagy több meleg karaktert, bármilyen korosztályból. 

"Justin Bieber buzi, a One Direction buzi, és így tovább"
Szerintem már maga az hatalmas bűn, hogy az, hogy valaki homoszexuális, egyfajta sértésként használható. Azzal miért nem dobálózik senki, hogy Brad Pitt vagy Demi Lovato heterok... pedig úristen, tényleg azok. Az meg külön vicc szerintem, hogy egyes hírességeket csak azért, mert esetlegesen egy kicsit feminimebb a kinézetük, vagy magasabban énekelnek, vagy szeretik megölgetni a barátaikat ( érdekes módon lányoknál ez tök elfogadott, na mindegy), egyből buzinak kiáltunk ki és ezt egy degradáló jelzőként használjuk. Szimplán hánynom kell tőle. 

"Biztos azért támogatja a melegeket, mert ő is meleg"
Ez az összes között a kedvenc érvem, és esküszöm, több helyen is olvastam már. Akkor ezek szerint nyilván az állatvédők is titokban állatok. Nem, édesem, azért támogatom a melegeket, mert hiszek abban, hogy mindenkinek joga van a boldogsághoz és a szerelemhez, a szexuális hovatartozásától teljesen függetlenül. 

EGY SZÓ: TOLERANCIA
Nem mondom, hogy szeretni kell a homoszexuális párokat. Én speciel csak azért szimpatizálok velük annyira, met tudom és látom, mennyivel többet kell azért tenniük, hogy egyáltalán boldogok lehessenek. De elfogadni igenis el kell őket. Hogy miért? mert pontosan ugyanolyan emberek, mint te meg én. Nem azt várják el ők, hogy mi különlegesen kezeljük őket, vagy külön odafigyeljünk az igényeikre, nem, nekik csak annyi kell, hogy ugyanazokat a jogokat megkaphassák az élethez, a boldogsághoz, a házassághoz, a gyerekvállaláshoz, mint mindenki más. Nem értem, mi ezen olyan nagy kérés....

Elsejére terveztem ezt a kis összefoglalót, de csak halogatom és halogatom, de így meg már lassan nem lesz aktuális, így muszáj volt összeszednem magam. A július mindig egy kis vízválasztó pont az időszámításomban, mivel túljutottunk a 2013-as év első felén. Ha engem kérdeztek, szerintem iszonyatosan gyorsan repült el ez a hat hónap, még teljesen előttem van a karácsonyfánk képe, meg az, hogy milyen reménytelenül indult ez az évem. Nem kifejezettem szerettem ezt az időszakot, de így a végére valami megváltozott bennem és mostanában előjött a mindig csupamosoly, indokolatlanul jókedvű énem, amit megpróbálok addig megtartani, amíg csak lehet.

Ebben a félévben úgy adódott, hogy valami furcsa véletlen folytán ténylegesen helyeztem a tanulásra is hangsúlyt. Legalábbis ami a német nyelvet illeti. Végre meglett a felsőfokú nyelvvizsgám, 82 százalékkal, bejutottam a német oktv döntőjébe, ott a 26. lettem, ezzel mintegy 25 pontot hozzádobtam a felvételi pontjaimhoz, és az egészet megkoronáztam most levezetésként egy középszintű érettségivel, ami kilencvenkilenc százalékos lett. Éljen a német nyelv! Aztán ami még hatalmas részt foglalt el az életemben, és igazából ebben a félévben szerettem meg úgy istenigazából, az a színjátszás. Már harmadik éve, hogy színpadilag aktív vagyok, de eddig csakdélutáni pótcselekvésnek és játéknak tekintettem. Most viszont komolyra kellett már vennem a figurát, volt, hogy hetente 4-5 fellépésünk volt, mivel két csoportnak is tagja vagyok. Még mindig nem vagyok magammal, mint színjátszóval megelégedve, viszont nagyon sokat fejlődtem ebben a hat hónapban és ez a két csoport rengeteg új élménnyel gazdagított. Sikerült a német színjátszócsoportommal Csehországban is fellépni, a magyar csoportommal pedig a regionálisról továbbjutottunk egy országos fesztiválra Kecskemétre.

Idén tavasszal töltött nálam egy egész hetet a német cserediáklányom, Nicole, akit azóta is nagyon hiányolok. Annak ellenére, hogy március lévén egész héten borzasztóan hideg volt, szerintem azért ő is jól érezte magát, és a végére ténylegesen tök jól megismertük egymást. Januárban határoztam el, hogy idén annyi filmet nézek meg, amennyit csak lehetséges, azt hiszem, már most túlteljesítettem ezzel kapcsolatban a saját elvárásaimat, ugyanis 80valamennyi filmnél tartok már. A sorozatokat jó darabig mellőztem az életemből, de azért így a végére csak rátaláltam a Hannibalra és a Gleere, amik igen gyorsan kerültek fel a kedvenc sorozataim listájára. Az olvasásra sosem jut pontosan annyi időm, amennyit szeretnék, de azért itt is jobbnál jobb kötetek kerültek a kezembe, a teljesség igénye nélkül idén olvastam A nagy Gatsbyt, a Csillagainkban a hibát, a Gépnarancsot, és a Trónok harca első könyvét is megemésztettem valahogy. Moziba nem jártam annyit, mint az előző években, főleg amiatt, mert rájöttem, hogy anélkül is rengeteg számomra új filmmel találkozhatok, de a Napos oldalra és A nagy Gatsbyre nem sajnáltam a pénzt.

17 éves lettem, ami eszméletlenül sok, és egyelőre nem hiszem el, hogy ez az életkorom, ezért bárki kérdezi, maradtam 16. Befejeztem a tizenegyediket, ami nem mondom, hogy kifejezetten könnyű év volt, de valahogy csak túléltem ezt is. Sok ember került tőlem távolabb ebben az időszakban, amit sajnálok, és tudom, hogy minden esetben kettőn áll a vásár, de még a hülye modern média segítségével sem egyszerű mindenkivel rendszeresen tartani a kapcsolatot. Viszont jópár olyan emberkével kerültem sokkal közelebbi és jobb kapcsolatba, akiről nem is gondoltam volna, és ez mindenképp egy pozitív élmény volt.  Összességében egy rövid, pörgős, de kellemes félévet tudhatok magam mögött, aminek ugyan megvoltak a maga buktatói, de legalább lesz mire emlékeznem ebből az időszakból. 

Még azzal mindenképp tartozom saját magamnak, hogy a legtöbbet hallgatott dalaimat kiválogassam ebből az időszakból, így ez jön most, aztán ténylegesen megpróbálok a második félévemre koncentrálni. 

15. The Kooks - Fuck the world off
14. Green Day - She's a rebel
13. Ed Sheeran - Little bird
12. Foster The People - Houdini
11. Paramore - Anklebiters
10. The Beatles - I want to hold your hand
09. The Beatles - Can't buy me love
08. Bruno Mars - Treasure
07. All Time Low - The Reckless and the brave
06. Bruno Mars - Natalie
05. Ramones - Sheena is a punk rocker
04. New Politics - Harlem
03. Fall Out Boy - Hum Hallelujah
02. Bastille - Pompeii
01. Fall Out Boy - Where did the party go?