Ha valaha véletlenül indítanának versenyt a "Leggyatrább sorozatnéző" címért, nyugodtan fogadhatnátok a győzelmemre. El sem tudjátok képzelni, milyen fantasztikus vagyok abban, hogy belekezdjek rengeteg tényleg fantasztikus sorozatba, aztán, olyan mondvacsinált indokokra hivatkozva, mint az időhiány, egyszerűen abbahagyjam őket. Vannak persze, nagyon ritkán, amik tudatosan kerülnek kaszálásra, a legtöbb azonban teljesen véletlenül és tényleg nem szándékosan jut erre a sorsra: életem egy pontján egyszerűen csak nem töltök le több részt, vagy a letöltött részekhez nem keresek feliratot, és örökké kihúzatlanul marad a bakancslistámon az évadzáró rész. Arról meg beszélnem sem érdemes, hogy egy-egy rész megnézése is általában kétszer annyi időbe telik, mint amennyit eredetileg tervezek, mert félpercenként megállítom, ezt csinálom, azt csinálom, és így még a húsz perces részek is hamar negyven percesekké válnak. Próbáltam most pár olyan sorozatot összeollózni, amibe az elmúlt időszakban belekaptam, és nagyon remélem, hogy ki tudok mellettük tartani, és egyszer majd ténylegesen be is fejezem őket, illetve megemlítek egy-két darabot, amik tudatosan nem játszanak már szerepet az életemben. 
2 Broke Girls
Hiába vagyok tulajdonképpen hatalmas rajongója a sorozatnak és minden egyes megjelenő szereplőnek, és hiába messze a legnagyobb kedvencem az elmúlt évek kínálatából, egyszerűen még az első évad legvégéig sem sikerült elérnem. Azt persze nem vártam el magamtól, hogy konkrétan hétről-hétre várjam az új részeket (megsúgom, erre egyetlen sorozat kedvéért sem voltam/vagyok hajlandó. Tipikusan avbba a kategóriába tartozom, aki képes összevárni egy egész évadot, hogy aztán a nyáron egy hét alatt felfalja. Vagy akár nyolc évadot, ha mondjuk a Született Feleségekre gondolok). Meg aztán ott is hatalmas a baj, hogy olyan szinten is retardált vagyok, hogy a túlzottan vicces sorozatokból sokkal inkább vagyok a "random megnézek egy-két részt" technika híve, mint az "én most tudatosan sorban végignézem az évadokat" verzióé. A HIMYM-nél és a Jóbarátoknál ez már egy jól bevált taktika, de reméltem a 2BG-nél nem így lesz. Azért arra még talán van remény, hogy a nyáron feltámadok poraimból, és behozom a lemaradásom, mert ezért a csodáért ténylegesen kár lenne. 
New Girl
Szintén óriási kedvencem, konkrétan minden benne van, ami számomra egy tökéletes esti kikapcsolódáshoz kell, és már az első három részt is megkönnyeztem, még ha nem is ez lehetett a szerzők része, de húsz résznél többet egyelőre itt sem bírtam. Persze az is lehet, hogy a probléma itt is, mint a 2 broke girls-nél, abban gyökerezik, hogy miután én magam rábukkantam a csodasorozatra, megmutattam őket a szobatársaimnak is, akikkel viszont aztán másodszor is végig kellett néznem az elejéről a részeket, úgy,hogy még én magam nem végeztem az évaddal, és elég időrabló tud azért lenni, ha az első tíz részt kétszer-háromszor látod, az utolsó párat meg egyszer sem. Pedig a New Girlt is tényleg nagyon sajnálom, ha valamit vissza tervezek hozni az életembe, az mindenképp Zooey Deschanelék társasága lesz. 
Game of Thrones
Muszáj volt beleolvasnom a könyvekbe, mivel konkrétan mindenki bolondult a trónok harcáért a környezetembe, és a mindenkibe nyugodtan értsétek bele az öcsémet is, akit szeretek ellenőrizni. Az első rész teljesen magával ragadott, még úgy is, hogy egyáltalán nem kenyerem az ilyen fantasy- vagy milyen jellengű könyvek világa. Így aztán nagy reményekkel belecsaptam a sorozatba is, és igazából tetszett is, jó is volt, viszont egyszerűen annyira hosszú volt, hogy nehéz volt arra időt kerítenem, hogy nekiálljak megnézni egy részt. Így talán an negyedik részig jutottam el, és azóta várom a csodát, vagyis hogy újra kedvet kapjak hozzá. Azóta persze már a könyvek sem csúsznak olyan könnyen, a második rész harmadánál raktam ki a stop táblát, de már jó két hónapja, és azóta egyszerűen nincs rá késztetésem, hogy folytassam. 
Shameless
Szintén ez a "mindenki imádja mostanában" kategória, és igazából bár eleinte furcsállottam is, nagyon megtetszett az a pár rész (szám szerint kb. kettő-három), amit láttam, viszont annyira mégsem vonzott magával, hogy energiám legyen a többi részt is bekapcsolnom. De a shameless-szel kapcsolatban sem adtam még fel, és nagyon remélem, hogy valamikor majd visszatalálok hozzá, vagy egy kicsit zavarni fog, hogy mindenki erről beszél, és akkor muszáj lesz végignéznem. Mikre nem kárhoztatom magam.... 
Castle
A Castle lassan kezdi átvenni a született feleségek helyét a "leginkább érdekel, miért lett ennyire népszerű" listán, mert a nagymamámtól kezdve az évfolyamtársaimig mindenki hatalmas rajongóvá avanzsált az elmúlt években. Bevallom, jópár részt megnéztem a tv-ben, és azok egytől-egyig tetszettek is, így a múlt héten végigpörgettem magam pár részen az első évadból, de egyelőre még nem tudtam eldönteni, hogy lesz-e belőle akkora durranás, hogy én most feltétlenül minden időm erre pazaroljam. Félre ne értsetek, imádom, tényleg nagyon jó, de kicsit nekem ez is olyan " néha, ha eszembe jut, megnézek majd egy random részt" kategóriába esik még egyelőre. 
Queer As Folk
Pedig ez meg aztán olyan kis fannis sorozatnak tűnt elsőre, de az első pár rész nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így egy időre jegelem magamban a "nézzünk melegekről szóló sorozatot" témát. A szereplők között pedig van egy-kettő szimpatikus, meg úgy alapjáraton a koncepció és az alapsztori is tetszene, valami mégis hiányzik, egyes jelenetekből, amikre meg annyira a finom és érzékeny lelkem nem lenne kiváncsi, túl sok van. Mindegy, még érlelem magamban a dolgot, később, ha időm engedi, visszanézek rá,hátha. 
Awkward
A Kínost egész sokáig bírtam, az első évad még viszonylag gyorsan és könnyen lecsúszott, sőt, a második évadba is belekaptam, de talán négy-öt részig, ha eljutottam, utána egy kicsit már besokalltam valamiért. Nem tudom, vissza fog-e valaha is térni belém a kínos-kedv, az mindenesetre biztos, hogy ha az mtv-.n szembejön velem néhanapján egy-egy régebbi rész, azt nagyon szívesen visszanézem és röhögök egy jót. 
És akkor a bűvös hármas, azaz az a három szemtelenül népszerű sorozat, amit direkt nem nézek már, és igen, tudom, ezzel "hatalmasat" hibázom, de egyszerűen nem látom már értélmét tovább nézni őket: 
Gossip Girl - a harmadik évad végefelé lett aztán teljesen elegem, nem akarom megtudni, a fennmaradó évadokban hogyan tudják még kombinálni a maroknyi szereplőgárdát, és ki kivel jön még össze a változatosság kedvéért. az első két évad elég sok szép emléket meghagyott bennem, de ez elég is volt nekem, bőven. 
Vampire Diaries - úristen, a második évadot még ledaráltam lelkiismeretesen, de mivel halálra idegesít, hogy mindenki Damon-szindrómában szenved, én meg nem is bírom a színész fejét meg a karakter sem lett a kedvencem, nem tudom ezt átérezni, így tuladjonképpen csak feledigesíteném magam, és ettől megkímélem magam. 
Pretty Little Liars - Az első évad ötödik részéig bírtam, pedig a pilot esküszöm izgi volt, utána viszont pontosan láttam, mire számíthatok nagyjából, annyira nem fogtak meg a karakterek, hogy megtartsam őket, és nem tudom, mit lehet ennyi évadot húzni még, hogy kiderüljön ki A. Nem az én világom. 
Ha valakinek esetleg problémája van azzal, hogy én ilyen szörnyen viselkedek kedvenc sorozataival kapcsolatban, nyugodtan zaklasson engem, vegyen rá, hogy nézzem ezt és azt és amazt, vagy mutasson nekem valami újat, ami legalább annyira jó, mint a Skins, a Misfits vagy a Született feleségek. Tanácsokat nagyon szívesen fogadok azzal kapcsolatban, hogy mit tegyek, hogy ne legyek ilyen béna, ha sorozatnézésről van szó.