Mivel, ahogy észrevettem, mostanában nekem egészen más fogalmam van a jó és igényes blogokról, mint a többségnek, megpróbálom pár gondolatban összeszedni, milyen blogokat olvasok el én szívesen. Rólam tudni kell, hogy nagyon kevés olyan oldalt választok ki, ahol ténylegesen minden bejegyzés érdekel, viszont rengeteg elém kerülő bejegyzésbe beleolvasok, valahova rendszeresebben vissza is írok. Ahhoz azonban, hogy egy-egy lány vagy fiú azt el tudja érni, hogy minden posztját várjam és naponta vagy kétnaponta felugorjak az oldalra... ahhoz azért jópár dolog szükséges.

1, Hosszú bejegyzések
Tudom, hogy a kilométeres írások a legtöbb embert leginkább megrémisztik ( ezzel okolom néha azt is, hogy az én blogom ennyire nyomorék..bár tudnék rövidebben írni, de nem tudok), engem valamiért mégis vonzz az, hogy a bejegyzések valamilyen hosszúságot elérjenek. Egyszerűen nem tudom komolyan venn i azokat, akik naponta-kétnaponta három-négy sorral kibökik a látogatóik szemét. Különösen igaz ez azokra a posztokra, ahol valamilyen véleményt formálnak meg. Nem azt várom el, hogy hosszú bekezdéseken keresztül ömlengjenek az adott filmről, zenéről, könyvről, de az isten szerelmére, ne intézzék el az egészet azzal, hogy "Szeretem Selena Gomezt, mert szép és jó a hangja és ez a klip is csodás, mert a színei nagyon szépek" Az ilyen kritikáknak nevezett szörnyűségektől szoktam én a falnak menni. 

2, Megfelelési kényszer
Hogy ez alatt mit értek? Hogy ne érezzem egyik íráson se, hogy az azért született meg olyannak, amilyen, hogy a szerzőt jobb színben tüntesse fel. Ez így még mindig elég homályos, nem? Na. Akkor hozok egy olyan példát, hogy mostanában elég sokan próbálkoznak azzal, hogy összeszedik a hátrányait valaminek, akárminek, és írnak egy egészen negatív, sokszor ironikus hangvételű bejegyzést mondjuk a mai disneyről, az ilyen-olyan tinikönyvekről vagy a popzenéről. Nem is ezekkel a posztokkal van bajom, sőt, sok ilyet elolvasok, és van, amelyik tetszik is, csak azt nem szeretem, mikor már az írásból lejön, hogy ez nem is az író teljesen őszinte véleménye és sok dolgot csak azért túloz el ennyire, hogy ettől nem is tudom milyenebbnek tűnjön. De a fordított is igaz, ha azt érzem egy pozitív hangvételű véleményen, hogy az csak azért lett ennyire magasztaló, hogy ezzel valamilyen réteg elvárásainak megfeleljen, már zárom is be az oldalt. 

3, Sokoldalú gömb
Igenis igényem van arra, hogy a bejegyzések ne csak egy témában íródjanak. Ha én egy ember életébe bele szeretnék látni, ha meg szeretném ismerni a véleményét, a gondolkodásmódját, akkor ne csak a napjairól olvassak, vagy ne csak az elolvasott könyveiről írt véleményeit láthassam. Bár mostanában nagyon sok a valamire specializálódott blog, én mégis a vegyesvágott salátákat szeretem a legjobban, ahol ugyan így néha áttekerek egy-két olyan posztot, amik nem keltették fel az érdeklődésemet, de még így is sokkal többet megtudok az adott bloggerről. 

4, Csak a kiemeléshegyeket ne
Mindig beleolvasgatok ilyen "honlapkritikákba" (amiknek a többsége nevetséges, na mindegy, erről majd mákor), és sok szerkesztőnek felróják, hogy nem használja eleget a kiemeléseket. Én meg csak így lesek, mert engem speciel eszméletlen módon szokott irritálni, ha a bejegyzéekben fél sor normál szövegek után egyből zöld, aztán piros, aztán aláhúzott, aztán ilyen, aztán olyan. Egyszerűen összezavar, és nem is szeretek olvasni tovább. 

5, Az a pici plusz
Minden ember érdekes valamilyen szempontból, mindenki életében lehetne találni olyan pontot, ami miatt megéri rá figyelni, viszont ha valaki egyértelműen elém is dobja, hogy mi miatt olvassam el a blogját, akkor arra hamarabb oda fogok figyelni. Lehet ez egy különleges iskola, egy furcsa hobbi, egy egyszerű mondat, akármi. 

6, Inspirációs blogok
Egyáltalán nem szeretem az úgynevezett inspirációs blogokat, mert általában nagyon egy kaptafára készülnek, és ha szép képeket szeretnék látni, majd megkeresem magamtól weheartiten meg lookbookon, köszönöm szépen. Azon kevés kivétel viszont, akiket olvasok, azért érdemelték ezt ki, mert ténylegesen olvashattom ott érdekes cikkeket és olyan ötleteket, amiket máshol nagyon nem. Szerintem, ha valaki ilyen oldalt nyit, nagyon fontos, hogy találjon magának egy irányt, amiben elindul, és akkor abban viszont ne csak felszínesen érintsen mindent, hanem mélyüljön el a témában. 

7, Vélemény blogok
Mostanában ezek húznak fel, talán még sokkal inkább, mint az inspirációsok. Édes cukorbogaraim, erről már beszéltem az egyes pontban is, de elismétlem még egyszer: Azért, mert két-három mondatban leírjátok hogy mennyire szerettek/nem szerettek valamit, majd odacsesztek még két képet, még ne hívjátok magatokat kritikusnak, és ne írjatok "kritikákat" . Az oldalkritikáknál ugyanez a helyzet. 

8, Minek kerülgetni a forró kását?
Utálom, ha valaki virágnyelven fogalmaz. Miért kell azzal idegesíteni a népet, hogy jajj, elmesélem ezt a történetet, de ezt meg azt a részét nem, mert az nem tartozik rátok, ne is kérdezzétek. Halál idegesítő, mert akkor már cicavirág vagy mondd el az egészet kerekperec, vagy bele se kezdj. Ha valaki rendszeresen fogat mos a blogjában, azaz ténylegesen azt meséli el, mi történt vele izgalmasabb óráiban, az már legalább lássa be, hogy nem lehet félmunkát végezni. Mindent, vagy semmit. 

9, Akkor kiket is olvasok én tulajdonképpen?
Ahogy említettem, nincs olyan sok blog, akiket rendszeresen olvasnék, de megpróbáltam összegyűjteni így gp-s berkeken belül a mostani kedvenceimet. Ha tudtok még jó blogokról errefelé, értesítsetek (: 
Jons - evolt.gp
Arachme - almaspite.gp
Vic - 666waystolove.gp
Fizzu - strawberryswing.gp
Holland - extraszisztole.gp
Niaa - maketea.gp
Fleur - acrosstheuniverse.gp
 

Itt jön persze a költői kérdés, hogy én mit gondolok a saját blogomról. Nos, egyáltalán nem hiszek abban, hogy olyan sok olvasója lenne a blognak, legalábbis olyan, aki ténylegesen szeretné azokat a hülyeségeket, amiket így összehordok, és egy hónapban két-három bejegyzésnél többet olvasna. Ehhez én kevés vagyok. Ennek ellenére szeretném megköszönni mindenkinek, aki valaha is végigolvasott valamit, amit én írtam, és kibírta a hülye megfogalmazásaimat meg az egész lényemet elviselte (: